A tökéletes vaníliasodó

A vaníliasodó egy csodás „találmány”, bármilyen desszert „feldobható vele” . Kitűnő piskótához, püspökkenyérhez, kuglófhoz, aranygaluska pedig egyszerűen elképzelhetetlen nélküle. Lényegében ez nem más, mint egy kicsit sűrűbb madártej, hab nélkül. Én most mazsolás-csokoládés kuglófhoz készítettem.

Hozzávalók: 4 tojás sárgája, 0,5 l tej, 100 g cukor, 1 vaníliarúd

Elkészítés:
A tojássárgákat keverjük habosra a cukorral, és higítsuk fel 100 ml hideg tejjel. A maradék tejbe kaparjuk bele a felvágott vaníliarúd magvait, tegyük bele magát a rudat is, és óvatosan forraljuk fel. Ha a tej felforrt vegyük ki belőle a vaníliarudat, és mérsékelt tűzön, folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a cukros-tojásos keveréket. Addig hagyjuk a tűzön amíg sűrűsödni nem kezd. A tűzről levéve keverjük tovább, amíg kissé lehűl. 
Ennyi. Egyszerű, gyors, tökéletes. 
Ha jók az arányok, a tojások kitűnően besűrítik a tejet, és liszt egyáltalán nem kell bele. Szerintem.

Sült cékla sajttal

 

A cékla bizonyítottan egészséges, finom és szép. Aki nem szereti a "hagyományos" tormás céklát, annak sem kell lemondani a cékláról, mert ezernyi más módon is elkészíthető. Főzhető, süthető, készülhet belőle chips, de italként, vagy salátákba keverve akár nyersen is fogyasztható.
  

 

Ez az elegáns előétel is sült céklából készült. A céklát a korábbiakban leírtak szerint süssük meg. Itt most a hangsúly a szeletelésen és kiegészítőkön van: ami kevés olívaolaj, vagy dióolaj, méz, vörös borecet, ruccola microgreens és kékpenészes sajt.

Húsvét-Easter-Ostern

 

Kínai kelsaláta

A kínai kelt Kínában már a III. század táján termesztették, Európába Kelet-Ázsiából, Amerikán keresztül került. Az utóbbi időben nálunk is egyre népszerűbb. Nyersen kitűnő saláta készíthető belőle, párolva, vagy sütve nagyszerű köret, főzve pedig csodás krémleves lehet.

Hozzávalók: 1 kínai kel,  1 csokor petrezselyemlevél, 4-5 szál újhagyma,
tengeri só, frissen őrölt bors
- dressing: 1-2  gerezd fokhagyma, 50 ml szójaszósz, 1 ek olívaolaj, 2 ek rizsecet, 1 tk nádcukor,  2-3 tk csípős paprikakrém

Elkészítés:
A kínai kelt vágjuk ketté és vágjuk ki a torzsáját. Ezután szeleteljük fel, és sózzuk meg. Pár percig hagyjuk a sóban állni, vagy enyhén sós vízzel forrázzuk le.
Közben készítsük el a dressinget: a fokhagymát vágjuk apróra, vagy nyomjuk ki fokhagymanyomón. Keverjük össze az olívaolajat az ecettel, a szójaszósszal, a cukorral, a csípős paprikakrémmel és a fokhagymával. 

A kínai kelt keverjük jól össze az öntettel. Tálaláskor adjuk hozzá az újhagymát, daráljunk rá borsot, és szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel.

Megjegyzés:
Ha sós paprikakrémet használunk, akkor az öntetbe nem kell külön só. 
Paprikakrém helyett készíthetjük édes chiliszósszal is, de akkor hagyjuk ki, vagy csökkentsük a cukor mennyiségét az öntetben. 
A rizsecet helyettesíthető citromlével vagy almaecettel.
A salátára szórhatunk szezámmagot is.

Spanyolmadár

A húsvéti „főpróba” a sütemények mellett/után a töltött hús variációval folytatódik. A töltött dagadó igazi húsvéti étel, szeretjük, de a mottó most is: töltött hús, de, mint mindig, most is, egy kicsit másképp. Így született meg ez a hústekercs, „hétköznapi nevén” spanyolmadár. Az irodalom szerint ez eredetileg cseh recept, és természetesen sem a spanyolokhoz, sem a madarakhoz nincs semmi köze. A legtöbb prágai étterem étlapján megtalálható.
Én most csak az ötletet használtam fel, vagyis húst töltöttem baconnal, tojással, uborkával, virslivel, de „töltötthússzerűen” készítettem és tálaltam. Az eredeti recept szerint borjúból készül, besűrített pecsenyelével és főtt rizzsel tálalják.

Hozzávalók: 10 szelet kicsontozott sertés hosszú karaj, 2 juhbeles virsli, 2-3 ecetes uborka, 2 tojás, 50 g szeletelt bacon, só, bors, 1-2 hagyma, 100 ml, olaj a sütéshez
Tálaláshoz: paprika, kapribogyó, petrezselyemlevél

Elkészítés:
A húst húsverővel dolgozzuk meg, sózzuk, daráljunk rá borsot. A tojást főzzük meg. Az ecetes uborkát, a virslit, a kihűlt főtt tojást egyforma darabokra vágjuk fel. A hússzeletekre helyezzük rá a bacont, az uborkát, a virslit, a tojást, szorosan csavarjuk fel, és hústűvel fogjuk össze. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Az így előkészített „madarakat” egy kevés, serpenyőben felhevített, olajon 2-3 percig pirítsuk, hogy kéreg képződjön rajta. Ezután rakjuk a „madarak” mellé a karikára vágott hagymát, öntsük alá az alaplevet, és 180 C-fokra előmelegített sütőben 40-45 perc alatt süssük meg. Sütés közben időnként locsoljuk a kisült lével.
Hidegen és melegen is kitűnő. 
 

Sült céklasaláta

A cékla a kora nyári hónapokat kivéve egész évben kapható, én mégis inkább „téli zöldségnek” tartom, de ettől függetlenül még most is szívesebben fogyasztom, mint a nem igazán ízgazdag primőröket. Fogyasztható nyersen, főve, sütve, salátának, levesnek. A nyers, kipréselt céklalé is igen értékes, sok magnéziumot, szilíciumot és cinket tartalmaz. Nagy kedvencem az orosz vinaigrette és a borscs, mindkettő fő alkotóeleme a cékla.

Most egy különleges céklasalátát készítettem, igazán csodás nemcsak az íze, de a látványa is. 

Hozzávalók: 6-8 kisebb cékla, 1 ek extra szűz olívaolaj, kristálysó, frissen őrölt bors, 1 ek tokaji Jégvirág szilvaecet (esetleg vörös borecet), 1 kk méz, ruccola microgreens, 100 g fehér penészes sajt

Elkészítés:
Melegítsük elő a sütőt 220°C-fokra. A céklákat jól mossuk meg, helyezzük alufóliára és locsoljuk meg az olajjal, sózzuk, borsozzuk. A fólia széleit hajtsuk vissza, és csomagoljuk be a céklákat. Süssük a sütőben 30-40 percet, amíg megpuhul. Hagyjuk a fóliában kihűlni. Kicsomagoláskor a képződött céklalevet szedjük meg, keverjük össze az ecettel és a mézzel: ez a dressing. A céklákat hámozzuk meg, vágjuk kis kockákra, locsoljuk meg a dressinggel és szórjuk meg egy csipet fleur de sel-el.
Tálaljuk a ruccola microgreens-szel és a sajttal.

A ruccola microgreens, nem más mint a magból kikelt 10-12 napos ruccola, magyar nevét sajnos nem tudom... . Nagyon zsenge, nagyon finom. Nálam a konyhaablakot díszíti, sok más mellett.

A krumplileves

Krumplilevest szerintem az is tud készíteni, aki nem tud főzni. Elrontani nem nagyon lehet, az eredmény persze más kérdés, általában lehangoló. Menzai emlékeimre hagyatkozva, legalábbis.
Pedig burgonyából igazán kitűnő levesek is készíthetők, csak túl kell lépni a burgonya-habarás-ecet „bermuda-háromszögön”. Különböző zöldfűszereket – zsályát, kakukkfüvet, petrezselymet – alkalmazva igazán izgalmas leveseket tehetünk az asztalra. Sűríteni pedig, ha szükséges, önmagával is lehet: pár megfőtt burgonyakockát összeturmixolva.
Természetesen a burgonya csodás alapzöldség, majdnem „bármi” készíthető belőle: sütve tojással, bacon-nal, spenóttal, főzve, grillezve, köretnek, chipsnek. Nálam előkelő helyen szerepel a kedvencek listáján a sajtos burgonyalepény, a rozmaringos krumplitorta és a tócsni is.

 

Ez a leves is a kísérletezés jegyében született. Minden eddigi krumplileves-variácónál „ütősebb”, igazán különleges, persze, ha ez egy krumplilevesről elmondható egyáltalán. A „nagy újítás” nem más, mint az, hogy a burgonya a levesben nemcsak főzve, hanem sütve is van.

Hozzávalók: 0,5 kg burgonya, 1 hagyma, 1,5 l csirkealaplé vagy víz, 1 csokor petrezselyemlevél, 1 dl görög joghurt, 1 ek olaj, 1 ek vaj, 2 babérlevél, 1/4 mk sáfrányos szeklice, só, frissen őrölt bors

Elkészítés:
Pároljuk meg az olaj és vaj keverékén 4-5 perc alatt az apróra vágott hagymát. Keverjük hozzá a kis kockára felvágott burgonyát, és pirítsuk együtt 8-10 percig. Ezután öntsük fel a felforrósított alaplével vagy vízzel, sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a babérlevelet, a sáfrányos szeklicét, és mérsékelt tűzön főzzük a levest készre. Keverjük a levesbe a felvágott petrezselyemlevelet, és ügyelve a hőkiegyenlítésre, a joghurtot, végül forraljuk össze. 
Tálaláskor ízesíthető citromlével, de a chili is kitűnő hozzá.
Ha szükséges, egy kanál lisztet a joghurthoz keverve, vagy pár szem burgonyát összeturmixolva, sűríthető. 

Túrós pogácsa, másképp

Ez egy igazi vendégváró pogácsa, természetesen az ünnepi, húsvéti asztalon is megállja a helyét. Finom és szép. De borozáshoz, sörözéshez is kitűnő. Alapja a korábban már többször készített és bevált túrós pogácsa, csak egy kicsit másképp. A tésztájába a liszt, vaj és túrón kívül élesztő és tojás is kerül. Ha ilyen kicsikre szaggatjuk, és a sajton kívül különböző magvakkal, sóval megszórva is készítjük, különlegesen mutatós.

Hozzávalók: 250 g olvasztott vaj, 250 g túró, 250 g liszt, 1 tojás, 20 g friss élesztő, 50 ml tej, 1 tk só
A tetejére: 1 tojás, 1 tk tejföl, sajt, fekete és fehér szezámmag, köménymag, kristálysó, mák

Elkészítés:
Az élesztőt futtassuk fel a langyos tejben. A hozzávalókat jól dolgozzuk össze, és hűtőben pihentessük pár órát vagy egy éjszakát. Ezután a tésztát nyújtsuk kb. 1-1,5 cm vastagra, szaggassuk ki a pogácsákat, és rakjuk sütőpapírral bélelt tepsire. A pogácsák tetejét kenjük meg a tejföllel elkevert tojással, szórjuk meg sajttal, sóval, szezámmaggal, köménymaggal, mákkal, stb.), és pihentessük meleg helyen 30-40 percet. 
Előmelegített sütőben 190°C fokos sütőben 18-20 perc alatt süssük meg.
Ebből a mennyiségből 100 darab apró pogácsa lett.
 

Pappardelle vargányával

Egy csodálatos húsmentes étel, böjtre, vegetáriánusoknak és „tésztfanoknak”. Elkészítéséhez „tudás” nem szükséges, csak nagyon jó minőségű alapanyagok. Friss, vagy levegőn szárított pappardelle (ami nem más, mint egy 2-3 cm széles metélt tészta) vagy tagliatelle és vargánya, vagyis  pasta ai funghi porcini. Csiperkével nem az igazi.
 

Hozzávalók: 400 g pappardelle, 400 g vargánya, 50 g vaj, 2 ek extra szűz olívaolaj, 1 hagyma, 1 cikk fokhagyma, egy csokor petrezselyemlevél, só, frissen őrölt bors 

Elkészítés:
Egy serpenyőben a vajon pároljuk meg a felszeletelt hagymát, vigyázva, hogy ne barnuljon meg. Szedjük ki a serpenyőből a hagymát, tegyük félre, és a visszamaradt vajon süssük aranybarnára a gombát. Ezután adjuk a gombához a vékony szeletekre vágott  fokhagymát, sózzuk borsozzuk, és süssük együtt 1 percig, majd keverjük hozzá a megsütött hagymát. Forgassuk össze és kész.   
A tésztát bő sós vízben főzzük meg, al dente. 
Keverjük össze a megfőtt és leszűrt tésztát a gombával, locsoljuk meg az olívaolajjal, keverjük hozzá az apróra vágott petrezselyemlevelet, ha kell még sózzuk, borsozzuk, és azonnal tálaljuk.
Szórhatunk rá frissen reszelt parmezánt.

Mogyorós zabkeksz

Közeledik húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Mivel nem vagyok mesterszakács, cukrász pláne, konyhatúra lévén, már én is a „főpróbánál” tartok. Múlt héten készítettem töltött húst, barátaim kérdezték is, mi történt, gyakorolok? Gyakoroltam, megjegyzem, jól sikerült. Most kerültek sorra a kekszek, a sütemények.
Korábban már többféle kekszet sütöttem csokival-mandulával, nagy kedvenc a Florentine, a Madeleine, a Financiers, de zabpelyhet eddig még a reggeli joghurtomon kívül semmibe nem raktam. Több receptet elolvastam, ez lett belőle. Mindenki „oda volt érte”. Jelentem a főpróba jól sikerült, a húsvéti asztalon ez a keksz biztosan ott lesz. Nem túl édes, finom csokis, ropogós. 

Hozzávalók: 100 mogyoró, 100 g vaj, 50 g lágy nádcukor, 50 g nádcukor, 2 tojás, 100 g zabpehely, 150 g liszt, 20 g cukrozatlan kakaó, 100 g étcsokoládé (65-75 %), 1/2 sütőpor, 1 csipet só

Elkészítés:
Keverjük ki jól a vajat a kétféle cukorral, és dolgozzuk bele a két a tojást. A mogyorót száraz serpenyőben pirítsuk meg, ha kihűlt, dörzsöljük le a barna héját, és egy mozsárban törjük durvára. A csokoládét vágjuk kis darabokra.
A lisztet szitáljuk át, keverjük hozzá a sütőport, a sót, a kakaót, és végül a zabpelyhet. Ezután dolgozzuk össze a „száraz hozzávalókat” a „nedvessel”, vagyis a lisztes keveréket a vajas-cukros-tojásos masszával. Végül keverjük hozzá a mogyorót és a csokoládét.
A masszából formázzunk dió nagyságú golyókat, rakjuk sütőpapírral borított tepsire, egymástól 4-5 cm távolságra. Egy villával lapítsuk szét a golyókat, és előmelegített sütőben 180°C fokon 15-20 perc alatt süssük meg a kekszeket.