Húsvét-Easter-Ostern

 

Boldog Húsvétot!

Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása, a templomban megszentelt ételeknek a hívők mágikus erőt tulajdonítanak. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és a kalács.
Míg a mediterrán országokban a húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül az asztalra. A tojás, a barka, a bárány - a legfontosabb húsvéti szimbólumok. 

A tojás ősi termékenységszimbólum, a születést, a teremtést jelképezi. A barka vagy pálmaág a béke jelképe, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. A húsvéti bárány jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt: pészah- elkerülés. Jézus kereszthalála is áldozat, ezáltal váltotta meg az emberiséget: Agnus Dei – Isten báránya. 

Németországból ered a húsvéti nyúl szimbóluma és az a szokás is, hogy barkaágakat díszítenek fel kifújt hímes tojásokkal. Régi hagyomány a húsvéthétfői locsolkodás.

Nagyhét - Húsvét

A Nagyhét szokásainak kialakításában nagy szerepet játszottak a Szentföldre zarándokló keresztények, akik a bibliában leírtak szerint, Krisztus szenvedéséről, az akkori eseményekről emlékeztek meg. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tartanak a katolikus templomokban este misét, ezután elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. A harangokat kereplőkkel helyettesítik. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, ilyenkor magas rangú egyházi személyek mossák meg tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, és újra megszólalnak a harangok, kihirdetik a feltámadást. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. A gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg, az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a szombat esti feltámadási körmenet.
Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik.
A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása, a templomban megszentelt ételeknek a hívők mágikus erőt tulajdonítanak. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és a kalács. Míg a mediterrán országokban a húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül az asztalra.
A tojás, a barka, a bárány - a legfontosabb húsvéti szimbólumok.
A tojás ősi termékenységszimbólum, a születést, a teremtést jelképezi. A barka vagy pálmaág a béke jelképe, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. A húsvéti bárány jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt: pészah- elkerülés. Jézus kereszthalála is áldozat, ezáltal váltotta meg az emberiséget: Agnus Dei – Isten báránya.
Németországból ered a húsvéti nyúl szimbóluma és az a szokás is, hogy barkaágakat díszítenek fel kifújt hímes tojásokkal. Régi hagyomány a húsvéthétfői locsolkodás. 

Boldog Húsvétot!

Sárgatúró

A hagyományos, húsvéti hidegtálak elmaradhatatlan része a füstölt, főtt sonka és kolbász, a töltött dagadó, és egyes vidékeken az úgynevezett sárgatúró, mely tejből és tojásból készül. Több-kevesebb cukorral készítik, egyéni ízlés szerint, gazdagítható mazsolával. Érdekes ízkombináció a füstölt sonkával és kolbásszal.

Hozzávalók: 1 l tej, 10 tojás, 1 csipet só, 1 ek cukor, 1 vaníliarúd kikapart belseje, vagy vaníliás cukor, 50 g mazsola

Elkészítés:
A tejet felforraltam, belekevertem a cukrot, a vaníliát, a sót. Amikor a tej forrni kezd, beleöntöttem a villával lazán felvert tojásokat, és lassú tűzön, állandóan kevergetve főzni kezdtem, hozzáadtam a mazsolát. Rövid idő elteltével a massza elkezd túrósodni, vagyis a savó elválik a túrótól. A tűzről levéve dupla gézdarabba átmertem, lecsurgattam, szorosan összekötöttem és felakasztottam egy tál fölé, hogy jól lecsöpögjön. Pár óra elteltével kemény, jól szeletelhető gombóccá válik. Hűtőben pár napig tárolható.
Most készítettem először, de mivel nagyon szeretem a mazsolát, lehet, hogy kicsit túladagoltam (100 g-t tettem bele), így is nagyon finom lett. 

Húsvéti ajánló

Ma virágvasárnap van, holnap kezdődik a nagyhét, már mindannyian a húsvétvasárnapi ebéd megtervezésével vagyunk elfoglalva, és ehhez nagyszerű játékra hívott Édeskonyha 

Köszönöm és elfogadom. A játék lényege: egy bejegyzés megírása, amelyben az ünnepekre kínálunk recepteket, ötleteket, és ezután a meghívót továbbküldeni, én most Adélnak és Kingának küldöm tovább. Nagyon sok jó dolog található náluk, figyelmetekbe ajánlom. 

Most egy ünnepi menüsort ajánlok. Előételként salátát, de mivel a húsvét a sonkáról (is) szól, hát sonkával. Tyúkhúslevest és kacsamellet. Desszert: torta, gyümölcs, sütemény és kávé. Aperitif: száraz pezsgő, a kacsához tokaji, a kávéhoz konyak.

Saláta sonkával, fügével

 

Grillezett kecskesajt körtével 

 

Húsleves 

 Kacsamell meggyel és rösti burgonyával 

Epres-kivis Pavlova 

Csokis kókuszos mikado

Gyümölcsös tiramisu

Fokhagymás garnéla

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 22-én, ma van. A húsvét előtti negyvennapos böjt a keresztény világban a IV. századra vált általánossá, szigorú böjt volt az előírás, húst, tejterméket, tojást a böjti napokon nem fogyasztottak. A vasárnapok nem számítottak böjti napoknak. Ma már enyhébbek a szabályok, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő az egyház: a 18 és 60 év közöttiek csak napi háromszor étkezhetnek és egyszer lakatnak jól, a nagyböjt további péntekjein csak a hús fogyasztását kell mellőzni. Hamvazószerda lévén halat vagy rákot süthetünk.
Nekem a garnélára esett a választásom. Szerintem ez a garnélasütés legegyszerűbb és leggyorsabb elkészítési módja, de talán a legcélszerűbb is, mert itt érvényesül legjobban a garnéla csodás íze.

Hozzávalók: 0,5 kg nyers garnéla, 2 dkg vaj, 1 ek olívaolaj, 1-2 cikk fokhagyma, só, bors

Elkészítés:
A garnélákat a korábban leírtak szerint megtisztítottam, és egy serpenyőben, a vaj és olaj keverékén oldalanként 2-2 perc alatt megsütöttem. A fokhagymát akkor tettem rá, amikor a garnélákat megfordítottam. Daráltam rá sót, borsot és a fokhagymás-vajas-olajat rákanalazva, azonnal, lime-cikkekkel tálaltam.

7 szuper karácsonyi desszert

Karácsonykor, a szentestei ünnepi vacsora fénypontja szerintem egy pohár jó tokaji és a desszert. Mivel már egy több fogásásos vacsorán vagyunk túl, ezért érdemes inkább könnyű, habos, gyümölcsös desszertekben gondolkodni. Szerintem a „kötelező” bejgli, püspökkenyér, mézes figurák hagyományos hármas mellett az alábbi torták, habok, krémek bármelyike nagyszerűen beilleszthető az ünnepi menübe.

Pavlova - óriás habcsók gyümölccsel 

Ez egy igazi ünnepi torta, nálunk kevésbé ismert, de érdemes elkészíteni, mert viszonylag egyszerű és nagyon finom. Lényegében egy óriás „habcsók” (meringue) tejszínhabbal és gyümölccsel. A felhasznált gyümölcsök nagyon sokfélék lehetnek, de az eredeti torta kivivel és eperrel készült Anna Pavlova híres orosz balerina tiszteletére. Úgy tartják, hogy az első tortát az 1920-as években készítették a balerina egyik ausztráliai és új-zélandi turnéja alatt vagy után. Vita volt arról is, hogy Ausztrália vagy Új-Zéland a Pavlova hazája, de a „kutatások” az mutatják, hogy Új-Zéland. Készíthető azonban málnával, áfonyával, gránátalmával és szederrel is.
Hozzávalók: 4 tojásfehérje, 15 dkg porcukor+2 ek a tejszínhez, 1 tk vaníliakivonat vagy aroma, 1 tk fehér borecet, 1 tk kukoricakeményítő, 200 ml tejszín, 250 g eper , 3 kivi

Elkészítés:
Robotgéppel a tojások fehérjéből kemény habot vertem, kanalanként adagolva hozzá a porcukrot, utána fakanállal hozzákevertem az ecetet és a kukoricakeményítőt.
Közben előmelegítettem a sütőt, 130 °C-ra. Egy sütőpapírra ceruzával 20 cm átmérőjű kört rajzoltam, a papírt megfordítottam és erre ráraktam a kemény habot, eligazgattam, hogy szépen fedje a kört és a sütőben 75 percig sütöttem. Ezután, a sütőt kikapcsolva, az ajtaját egy fakanállal kitámasztva a habcsókot a sütőben hagytam lehűlni. A lassú lehűtés eredményeképpen kívül a hab megkeményedett, de a belseje lágy, krémes maradt. Az így elkészített habcsók hűvös helyen 1-2 napig is tárolható.
Tálalás előtt a tejszínhabot a két kanál cukorral és a vaníliacukorral kemény habbá vertem és a gyümölcsökkel együtt a kész alapra raktam.

Gyümölcsös tiramisu

A tiramisu az egész világon ismert, habkönnyű, olasz édesség, desszert. Nem nagyon kell bemutatni, mindenki szereti, mindenkinek van rá egy tuti receptje. Viszont aki nem szereti a kávét, az sem kell, hogy kihagyja, mert gyümölccsel is nagyon finom, és mivel ez alkohol nélkül készül, a gyerekek is fogyaszthatják. Nagyon sokféle gyümölccsel készíthető, most mangót, körtét, gránátalmát és málnát tettem bele. 

Hozzávalók: 1 mangó, 2 körte, 1/2 gránátalma, 20 dkg málna, 1 ek cukor, 12 db babpiskóta, 5 cl málnalé
- a mascarpone krémhez: 2 tojássárgája, 2 ek cukor, 20 dkg mascarpone, 2 dcl tejszín

Elkészítés: 4 koktélos pohárra
A krémhez először kézi mixerrel habosra kevertem a tojássárgáját a cukorral, ezután hozzákevertem a mascarponét. A tejszínt kemény habbá vertem és egy spatulával a tojásos-mascarponés mixbe forgattam. 
A darabokra tört babapiskótát beáztattam a málnalébe.
A málnát villával összetörtem. A mangót és a körtét kis kockákra vágtam, a körtét, hogy ne barnuljon meg, citromlével meglocsoltam, a gránátalmából a magvakat kiszedtem.
A koktélos poharak aljára tettem 2 ek összetört málnát, erre tettem egy réteg mascarpone krémet, erre egy réteg málnalébe áztatott babpiskótát. A babpiskótára egy réteg gyümölcsöt, erre megint mascarpone krémet, és végül még egy réteg gyümölcsöt.
Ha trópusi gyümölcsökből készítjük, akkor az lehet mangó, papaya, ananász, banán. Kókusztejjel és kókuszliszttel gazdagítva, igazi egzotikus csemege.

Vaníliakrém-torta őszibarackkal

 

Hozzávalók:
- a tésztához: 30 dkg liszt, 20 dkg vaj, 3 tojás sárgája, 10 dkg porcukor, egy csipet só;
- a krémhez: 6 tojássárgája, 15 dkg cukor, 5 dkg liszt, 6 dcl tej, 1 vaníliarúd, 1 citrom lereszelt héja, 6 őszibarack, porcukor meghinteni

Elkészítés:

A vajas tészta készítésénél alapkövetelmény, hogy hideg anyagokkal és gyorsan dolgozzunk. Először az átszitált lisztet „morzsoltam” össze a vajjal, ezután adtam hozzá a cukrot, sót és a tojássárgákat. Gyorsan összedolgoztam, cipót formálva, fóliába csomagolva egy órára a hőtőbe tettem.
Közben elkészítettem a krémet. Egy fazékba öntöttem fél liter tejet, beletettem a vanília kikapart belsejét és a lereszelt citrom héját, forráspontig hevítettem. A tojások sárgáját kikevertem a cukorral, belekevertem a maradék tejet és a lisztet, majd hozzáöntöttem az előzőekben felforrósított vaníliás tejhez, melyet folyamatos keverés mellett krémmé sűrítettem. A kész krémet folpackkal letakarva (hogy ne bőrösödjön be a teteje) hagytam kihűlni. 

Az őszibarackokat négybe vágtam, meghámoztam. Télen konzerv őszibarackkal is kitűnő.
Ezután a tésztát két kör alakúra kinyújtottam, az egyiket a kivajazott 24 cm átmérőjű formába helyeztem úgy, hogy 3 cm pereme legyen. A tésztalapot villával megszurkáltam, ráraktam az őszibarackcikkeket és ráöntöttem a vaníliakrémet. A másik tésztalappal az egészet lezártam, a felesleges tésztát késsel eltávolítottam. A tetejét villával megszurkáltam, tojássárgájával megkentem és 175°C sütőben, légkeverésen 40 perc alatt készre sütöttem. Miután kihűlt tetejét porcukorral megszórtam.

Linzer karika

Az omlós linzertészta – alaprecept, nagyon sok gyümölcsös sütemény alapja, sok minden készíthető belőle. A Habos almatorta, a Körtetorta mandulával vagy a Tarte Tatin is ezek közé tartoznak.

Elkészítés:
A vajas tésztát a Torta della Nonna-nál leírtak szerint készítettem el. Utána, a hűtőből kivéve, a tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam, és egy pohárral karikákat szaggattam belőle. Aztán a karikák feléből még gyűszűnyi kis karikákat vágtam ki. Ez lett a linzerkarika felső része. A karikákat előmelegített sütőben 180°C fokon 20 perc alatt aranyszínűre sütöttem. Miután kihűlt, a lyukas karikákat porcukorral megszórtam és saját készítésű barackdzsemmel az alsó és felső karikákat összeragasztottam.

Narancsos mascarpone torta

Hozzávalók: 3 narancs, narancsdzsem, csokoládé (75%-os) A piskótához: 5 tojás, 5 ek liszt, 5 ek cukor, ½  mk sütőpor A krémhez: 25 dkg mascarpone, 25 dkg túró, 200 ml tejszín, 5 dkg porcukor, 1 dcl édes Tokaji Muskotály, 1 citrom lereszelt héja, 1 vaníliarúd 

 

Elkészítés:

Először megsütöttem a piskótát a korábban leírtak szerint, egy 26 cm átmérőjű tortaformában. Miután kihűlt, vízszintesen kettévágtam. Míg a piskóta sült-hűlt, meghámoztam a narancsokat és a cikkekből kihámoztam a gyümölcshúst. A krémhez először kézi habverővel kikevertem a túrót a porcukorral, ráreszeltem a citromhéjat, hozzáadtam a vaníliarúd kikapart belsejét, a bort, végül a mascarponét és a tejszínből felvert habot. Az alsó tortalapot megkentem a saját készítésű mandarindzsemmel - nem volt most narancsdzsemem, de ezzel is kitűnő lett -, ráraktam a narancshúst, erre egyenletesen elsimítottam a krém 2/3-t, ráhelyeztem a felső tortalapot, melyet bevontam a maradék 1/3 rész krémmel és 2 órára hűvös helyre helyeztem. Tálalás előtt csokoládéforgácsot szórtam rá, melyet egyszerű gyümölcshámozóval készítettem.

Füge és gránátalma borhabbal

Hozzávalók: 4 füge, 1 gránátalma, 1 tojás sárgája, 2 dcl bor, 2 ek cukor

Elkészítés:
A fügéket cikkekre vágtam, a gránátalmából kiszedtem a „magokat” és a tányérokra raktam.
A borhabot, mely az alábbiak szerint készült, a gyümölcsre öntöttem és azonnal tálaltam.
A cukrot a tojással habosra kevertem, belekevertem a bort, és vízgőz fölött habverővel folyamatosan kevergetve habosra főztem.

Svéd mandulatorta 

 
Hozzávalók: 25 dkg egész mandula, 10 dkg szeletelt mandula, 4 tojás, 1 dl tejszín, 20 dkg kristálycukor, 20 dkg vaj

Elkészítés:

Az egész mandulát megdaráltam (most héj nélküli mandulát vettem, de legközelebb héjast fogok darálni), a szeleteltet pedig megpirítottam.
A tojások fehérjét a fele cukorral, melyet kanalanként adtam folyamatosan a habhoz, mixerrel kemény habbá vertem, majd fakanállal hozzákevertem a darált mandulát. A masszát sütőpapírral bélelt, kapcsos tortaformába töltöttem és előmelegített sütőben, 190 fokon 20 percig sütöttem. Kivettem a formából, amikor kihűlt lehúztam róla a sütőpapírt és visszatettem a tortaformába.
A krémhez a tojások sárgáját a cukorral kikevertem, hozzáadtam a tejszínt és folyamatos keverés mellett gyenge tűzön 5-6 percig főztem. A tűzről levéve a vajat kis darabokban adagoltam hozzá, beleolvasztottam, ezáltal kellő sűrűségű lett a krém.
Amikor a krém langyosra hűlt, a tortaformában lévő alapra öntöttem és a pirított szeletelt mandulával megszórtam. Fogyasztás előtt néhány órára a hűtőbe tettem. 

Virágvasárnap - Nagyhét

Húsvét előtti vasárnap, virágvasárnap. Húsvétvasárnap, a keresztények legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik, mert számukra feltámadásával bizonyította be Jézus legjobban, hogy Isten.
Egy barátnőmmel nemrég a közelgő húsvétról beszélgettem, a hagyományokról, a szokásokról, a jelképekről és ezzel kapcsolatban, természetesen, szóba került a hit, Jézus és a feltámadás. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az elmúlt évek iskolai oktatásának, az egyházi iskolákat leszámítva, nem volt része a biblia megismertetése, és ha ez a családban sem történt meg, akkor nagyon sok embernek a húsvét a sonkáról, a hímes tojásról, esetleg a locsolkodásról, újabban egy wellness-hétvégéről szól.
Pedig a biblia az egyetemes kultúra része, mind az Ószövetség, mind az Újszövetség és Jézus életét pedig, ha másképp nem, hát csodás történetként meg kellene ismerni mindenkinek; hogy Jézus Jeruzsálemben élt, ács volt, ember volt, elárulták, elítélték, keresztre feszítették és meghalt. A hit viszont ott kezdődik, hogy elhisszük, hogy Jézus feltámadt.
Jézus élete az évszázadok során megmozgatta a művészek fantáziáját is. Nem lehet felsorolni a zenei műveket, festményeket, filmeket, melyeket neki szenteltek. Hacsak a magyar vonatkozásúakat nézzük, muszáj megemlíteni Munkácsy Mihály csodálatos Krisztus-trilógiáját, melyet a biblia ismerete nélkül meg sem érthetünk.
Tehát, virágvasárnap, Jézus ünnepélyes bevonulása Jeruzsálembe, ahol Jeruzsálem népe ujjongva ünnepelte a próféták által megjövendölt Messiást, de ugyanők, néhány nap múlva már megtagadták, és akik vasárnap hozsannázva kísérték, pénteken már „Feszítsd meg”-et kiáltottak. A bevonulás emlékére virágvasárnap pálmaágakat - ahol ilyen nem terem - barkaágakat szentelnek, körmeneteket tartanak.
Virágvasárnap kezdődik a nagyhét: nagycsütörtök - az utolsó vacsora, Júdás árulása, nagypéntek - Jézus kereszthalála, nagyszombat - Jézus sírban fekvésének napja és vasárnap, húsvét ünnepe - Jézus feltámadása. 

Széllel bélelt április

A hosszú tél után, hamarosan itt van április - a keresztény hagyomány szerint Szent György hava, de nevezik még Tavasz hónak vagy Szelek havának is.

„Április, óh, Április,

Minden csínyre friss!”

             (Tóth Árpád)

A jeles napok népi hagyományokon, évszázados népszokásokon, időjárás-megfigyeléseken alapulnak.

A hónap szokásai, hagyományai összefüggenek a természet újraéledésével és az ehhez kötődő tennivalókkal. Áprilisban kezdődnek a földeken a tavaszi munkák, a hónap névadója, Sárkányölő Szent György napja április 24., évszázadok óta az állatok szabad legelőre hajtásának az ideje.

A hónap első napja, a bolondok napja – április bolondja az, akit elsején rászednek, megtréfálnak, kinevetnek. A szokás eredete bizonytalan, sokan úgy tartják, hogy a tavaszkezdethez kötődő kelta népszokásból maradt fenn, Európa-szerte ismerik.

Április 6. Vilmos napja, azt tartják, ha ezen a napon esős az időjárás, akkor szűk lesz az esztendő.

Április 14. Tibor napja jó időt jósol, ha már zöld a vetés; ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. Ezen a napon szólal meg a kakukk.

Április 25. Szent Márk napja a búzaszentelés hagyományát őrzi – a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása –, keresztény szokás szerint ilyenkor búzaszentelő körmenetet tartanak, de ez valójában pogány eredetű népszokás.

Mivel az idén áprilisra esik húsvét, jeles nap április 17 – virágvasárnap – ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, április 18-án kezdődik a nagyhét, április 22. nagypéntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára és április 24. húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe.

Mivel ez a bejegyzés egy nem  most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak:  

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét

Vége a farsangnak, készülünk a Húsvétra

Tegnap, húshagyó kedden véget ért a farsang. Ma, március 9-én Hamvazószerda van. Az egyház hamuval hinti meg a hívők homlokát, hogy a mulandóságra emlékeztessen és bűnbánatra indítson. Ma kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak, megemlékezés Jézus böjtölésének és kínszenvedésének időszakáról, mely nagyszombat délig tart. Hamvazószerda a katolikus hívek számára szigorú böjti nap, ezért a farsangi maradékok elfogyasztása és a farsangi időszak lezárása csütörtökre esett. Ebből a néphagyományból elevenítették fel a torkos csütörtököt, ez most március 10-e, ahol a kezdeményezéshez csatlakozó éttermek vállalják, hogy az étel- és italfogyasztás árából egyaránt 50%-os kedvezményt biztosítanak helyben fogyasztás esetén.

A kezdeményezés egyre népszerűbb, az érdeklődés nagy, úgyhogy, ha valahol torkoskodni akarunk érdemes gyorsan asztalt foglalni valamelyik kedvenc éttermünkben.

Mivel ez a bejegyzés nem most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak: 

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét

Január, Február, itt a nyár!

Kinézek az ablakon, tél van, de nagymamám fenti mondása jut eszembe és rögtön jobb kedvem lesz.

Február napjai nekem többnyire a farsanghoz kötődnek, bálokhoz, mulatságokhoz, télbúcsúztatáshoz, mely vízkereszttől húshagyó keddig tart, amely az olasz karnevál szó tükörfordítása „hús ég veled”, carne vale! Olaszországból indult, a leghíresebb a velencei karnevál, álarcok és a karneváli szokások Magyarországra először Mátyás király korában kerültek.
A néphit szerint februárt böjtelő, télutó havának tartják, mert a nagyböjt kezdete hamvazószerda általában  ebbe a hónapba esik, mivel ez a Húsvét függvénye, ami a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Van azért februárban néhány „időjós” nap is, a február 2-án Gyertyaszentelő - napján szokás szerint figyeljük a medvét – ha a barlangjából kijön és meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a tél… Az idén nem sütött a nap, jön  a tavasz?

Február 5-én Gonoszűző Ágota - Szent Ágota napja van, a magyar néphit szerint ez a nap leginkább alkalmas a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére, ezért a házak összes szobáját tisztára söpörték. Azt tartották, hogy ilyenkor a szeméttel együtt a kártevőket is kidobják a házból. Mi „modern boszorkányok” - porszívózunk.

Február 6 - Dorottya napja, ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz . ,,Ha Dorottya még szorítja, Julianna - február 16 - tágítja.”

Február 14-e Bálint - nap, a tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Ma már nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek ünnepét. Jó buli és alkalom a vásárlásra.

Február 19. Zsuzsanna - elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.

Február 24. Jégtörő Mátyás - ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát, vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.

Hagyományainkat, régi ünnepeinket, ma már megmosolyogjuk. Babonás hiedelmeknek tartjuk, és erre aztán ráépültek a szenzációk, a nagy vásárlások, a turista látványosságok, pedig látnunk kellene ma is, hogy milyen mély, egyszerű bölcsesség rejlett a természettel való együttélésben, az évszakokra való figyelésben.

Mivel ez a bejegyzés nem most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak: 

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét