Utóbbi időben sokat hallok barátoktól, rokonoktól (mivel tudják, hogy az egyszerű, gyorsan elkészíthető dolgokat részesítem előnyben), egy végtelenül egyszerűen elkészíthető desszertről, az úgynevezett lusta asszony réteséről vagy béleséről. Utánanéztem a világhálón is, tényleg igen népszerű. De analizáló alkatként, utánaolvasva, mi a rétes, mi a béles, már a recept neve is „gondot okozott”. Mert ez szerintem se nem béles, se nem rétes, hacsak azért nem, mert bélelve, töltve van, de semmiképp sem rétes. Ami a lusta asszonyt illeti, szerintem, a ma már minden konyhában megtalálható háztartási gépekkel nem tart tovább egy piskóta, vagy egy linzer tészta elkészítése sem. A névadáson túl a recept jónak tűnt, eldöntöttem, hogy el is készítem, de, ha már ez olyan „bedobálós”, akkor, dobjunk bele valami gyümölcsöt is. Most a választásom az őszibarackra esett, de eldöntöttem, hogy legközelebb körtével is megpróbálom.
Hozzávalók: 250 g rétesliszt, 150 g porcukor, 3 tojás, 500 g túró, 3 dl tej, 1 csipet só, 1 sütőpor, 50 g vaj, 4 nagy (vagy konzerv) őszibarack, 1 citrom lereszelt héja, 1 vaníliás cukor
Elkészítés:A lisztet összekevertem a porcukorral és a sütőporral, és két részre osztottam. Egy másik edényben a felvert tojásokat elkevertem a tejjel. A vaj felével vastagon kikentem a sütőtepsit és a lisztes-cukros keveréket egyenletesen leszórtam az aljára. Erre morzsoltam a túrót, ráreszeltem a citromhéjat, rászórtam a vaníliás cukrot, ráraktam a vékony szeletekre vágott őszibarackot, és a lisztes keverék másik felét. Végül ráöntöttem a tojásos-tejes keveréket, a tepsit kicsit „meghintáztattam”. A maradék vajat elmorzsoltam a tetején, és 180°C fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöttem. Ezután a sütő hőmérsékletét felemeltem 220°C fokra, és még további 5 percig sütöttem. Az eredmény, kívül egy szép piros, belül pedig egy lágy, krémes sütemény. Lényeges a tepsi mérete, mert ettől függ majd a tészta magassága, nálam ez most 25x30 cm-es volt. Porcukorral megszórva tálaltam. Langyosan és hidegen is kitűnő.
