Tündöklő mámor a június...

"...Az élet - hús és ideg a kő is!
Tündöklő mámor a június:
átlátszóan villognak a nők
s testük csillagközi erők
szent delejével koszorús:

jönnek-mennek az édes utcán,
s akinek van rá szeme,
szédülve látja, hogy mind után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a mindenség keze."  /  Szabó Lőrinc: Szerelmes Június

Júniust a hagyomány szerint Romulus a fiatalokról (iuniores) nevezte el, más vélemények szerint Juno istennő tiszteletére szentelt hónap. A régi magyar kalendáriumban neve Szent Iván hava, Nyárelő hava. Nevezik még Napisten havának is. Június, az év legcsapadékosabb és a legzivatarosabb hónapja, bővelkedik jeles napokban. Mindemellett, június az igazi befőzési időszak kezdete is. Érik az eper, a cseresznye, a meggy, a ribizli, készülhet belőlük szörp, dzsem, zselé, vagy elrakható egyszerűen cukorban és rumban.

 
Június 3. A pünkösd utáni első vasárnap, – Szentháromság vasárnap – , „kicsipünkösd”.
Az ezt követő csütörtök, június 7. – Úrnapja (Corpus Domini), amikor az egyház Krisztus testét, az oltáriszentséget ünnepli. Az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak, a körmenetben végighordozzák az oltáriszentséget, melyet fölmutatva a pap áldást oszt a világ négy égtája felé. Régen amerre a körmenet elhaladt, négy oltárt állítottak fel, az oltárok fölé gallyakkal feldíszített sátrakat emeltek, lányok virágszirmokat hintettek. Úrnapján a népi megfigyelések szerint gyakoriak a viharok, zivatarok.
Június 4. Trianon emléknapja. 
Június 8. Szent Medárd püspök napja, időjárásjósló nap, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig fog esni, ha viszont száraz, meleg az idő, a folytatás is hasonló lesz, aszály várható.
Június harmadik vasárnapja – apák napja.
Június 24. Keresztelő Szent János születése, „Szent Iván éj”, a múzeumok éjszakája.
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, tűzugráló, gonoszűző, babonás nap. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, másrészt a megtisztulás szimbóluma is.
Június 29. Péter-Pál , az aratás kezdete, úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás, valamint Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának a napja. Pétert Rómában fejjel lefelé keresztre feszítették, Pált pedig lefejezték.  

„Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?

Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...”   Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

 

Májusfa

Május a tavasz utolsó és talán legszebb hónapja, egyes vélemények szerint az idősek – maiores, más magyarázat szerint Maia istennő tiszteletére nevezték el Maiusnak. A régi magyar kalendáriumban Pünkösd hava, ritkábban Tavaszutó hava. Bővelkedik szép, régi eredetű népszokásokkal és jeles napok egész sorával.
Május első napja ősi tavaszünnep, a majálisok napja. A néphagyomány szerint a legények májusfát állítanak kedvesüknek május elsejére virradóra. Egy levágott zöld ágat díszítenek fel és állítanak a házak kapujához. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma is.
Május elseje 1890 óta a munka, munkások nemzetközi ünnepe is, hivatalossá a II. Internacionálé nyilvánította 1891-ben.
Május első vasárnapja anyák napja, virággal köszöntjük az édesanyákat.

Május 4 – Flórián, a tűz patrónusának, a ház védőszentjének napja. A tűzoltók, kéményseprők, fazekasok, pékek is ezen a napon ünnepelnek.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác – május 12., Szervác – május 13., Bonifác - május 14. napok.
A népi megfigyelés szerint ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak az addig szép meleg, tavaszi napok. Nem ritkák az éjszakai fagyok sem. A májusi fagyok valószínűleg azért kapnak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a hideget, védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölni is szoktak.
Ide tartozik még Orbán napja - május 25., az utolsó fagyos nap, amikor a hideg tönkre teheti a termést, az esőzés pedig a szőlőt. Ekkor rajzanak ki először a méhek, ezért „Orbán bogarainak” is nevezik őket.

Május utolsó vasárnapja - nemzetközi gyermeknap.
A húsvét utáni negyvenedik nap - áldozócsütörtök, az Úr mennybemenetele, az idén ez május 17. –, az ötvenedik pedig, május 27., pünkösd, a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét, az első keresztények megtérését és az egyház megalakulását ünnepli. 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, a cehhet a helybeli földesúr állta. Plasztikus leírását adja ennek a szokásnak Jókai „Egy magyar nábob” című regényében, melyet meg is csodálhattunk a Várkonyi Zoltán által rendezett nagyszerű filmben, Bitskey Tibor Miskája által is.