Medvehagyma, a régi-új kedvenc

Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a medvehagyma, allium ursinum, wild garlic, Bärlauch, nevezik még vadfokhagymának, erős fokhagyma illata miatt, népiesen sási hagymának is. Fogyasztásra fiatal levele és hagymája egyaránt alkalmas. Áprilisban-májusban gyűjthető tölgyes, bükkös erdőkben, megvásárolhatók a piacokon, gyógynövény- és bioboltokban és újabban nagy szupermarketekben is. Magyarországon tömegesen a Mecsekben fordul elő. Amellett, hogy kitűnő ízesítő, önálló fogások elkészítésére is alkalmas. Gyógyhatásai is említést érdemelnek, enyhíti a fejfájást, fokozza az étvágyat, serkenti az emésztőrendszer működését, vérnyomáscsökkentő és vérzsírcsökkentő hatása is ismert. Fiatal leveleiből készíthetünk pestót, krémlevest, ízesíthetünk vele burgonyapürét, keverhetjük salátákhoz.
Én most pestót készítettem belőle, úgyanúgy, ahogy bazsalikomból vagy spenótból szoktam. A pestó nagyon sok étel ízesítésére alkalmas, kitűnő salátákhoz, tésztákhoz, pizzához, húshoz, halhoz. 

Ehhez a pestóhoz 150 g (1 csokor) medvehagymalevelet megmostam, kicsit megszárítottam, 20 g szárazon pirított fenyőmaggal és egy csipet sóval robotgéppel összeturmixoltam, de természetesen mozsárban is kitűnően pürésíthető. Ezután hozzáadtam egy deciliternyi extra szűz olívaolajat, 20-20 g pecorinót és parmezánt, és az egészet még egyszer jól összedolgoztam.
Hűtőszekrényben jól záródó üvegben egy hétig is eltartható.

Spenótpesto

A spenótról – más néven parajról – már volt szó a spenótleves kapcsán. Főidénye a tavasz, de még most is kapható a piacokon, érdemes egyszer-kétszer elkészíteni. A friss spenótot ugyanis nem pótolja a mélyhűtött, vagy a konzerv. A fiatal vagy bébispenótot inkább salátaként ajánlott fogyasztani, mert vitaminjait és ásványi anyagait nyersen őrzi meg a legjobban. A leszedett, átválogatott, nem megmosott spenót hűtőben 2-3 napig tárolható, utána tápanyagainak egy részét elveszíti. Készíthető belőle krémleves, köret, tölthető palacsintába, húsba, gazdagítható vele a rakott krumpli. Spenótból tökéletes pesto is készíthető, ugyanúgy, mint bazsalikomból, petrezselyemlevélből, korianderlevélből, vagy medvehagymából.
A klasszikus pesto Észak-Olaszországból, Genovából származik - pesto genovese -, tradicionális összetevői a bazsalikomlevél, a fokhagyma, a fenyőmag, az olívaolaj és a Parmigiano Reggiano. Neve az olasz „pestare”, „zúzni” szóból ered. A fenyőmag helyettesíthető dióval, a pesto még pikánsabbá tehető, ha a bazsalikomlevél mellé mentalevelet keverünk.

Hozzávalók: 150 g spenót, 1,5 dcl extra szűz olívaolaj, 2 gerezd fokhagyma, 2 ek fenyőmag, 6 ek parmezán, frissen őrölt só, bors.

Elkészítés:
A spenótot megmostam, leforráztam, megszárítottam, és a szárazon felhevített serpenyőben megpirított fenyőmaggal együtt aprítógépbe tettem. Hozzáadtam a fokhagymát, a lereszelt parmezánt, sóztam, borsoztam, majd jól összekevertem, átdaráltam. Ezután cseppenként adagolva, hozzákevertem az olívaolajat. Frissen főzött, forró tésztára téve egy igazán könnyű vacsora, de kenyérre kenve kitűnő előétel is lehet.