Nagyhét - Húsvét

A Nagyhét szokásainak kialakításában nagy szerepet játszottak a Szentföldre zarándokló keresztények, akik a bibliában leírtak szerint, Krisztus szenvedéséről, az akkori eseményekről emlékeztek meg. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tartanak a katolikus templomokban este misét, ezután elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. A harangokat kereplőkkel helyettesítik. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, ilyenkor magas rangú egyházi személyek mossák meg tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, és újra megszólalnak a harangok, kihirdetik a feltámadást. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. A gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg, az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a szombat esti feltámadási körmenet.
Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik.
A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása, a templomban megszentelt ételeknek a hívők mágikus erőt tulajdonítanak. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és a kalács. Míg a mediterrán országokban a húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül az asztalra.
A tojás, a barka, a bárány - a legfontosabb húsvéti szimbólumok.
A tojás ősi termékenységszimbólum, a születést, a teremtést jelképezi. A barka vagy pálmaág a béke jelképe, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. A húsvéti bárány jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt: pészah- elkerülés. Jézus kereszthalála is áldozat, ezáltal váltotta meg az emberiséget: Agnus Dei – Isten báránya.
Németországból ered a húsvéti nyúl szimbóluma és az a szokás is, hogy barkaágakat díszítenek fel kifújt hímes tojásokkal. Régi hagyomány a húsvéthétfői locsolkodás. 

Virágvasárnap - Nagyhét

Húsvét előtti vasárnap, virágvasárnap. Húsvétvasárnap, a keresztények legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik, mert számukra feltámadásával bizonyította be Jézus legjobban, hogy Isten.
Egy barátnőmmel nemrég a közelgő húsvétról beszélgettem, a hagyományokról, a szokásokról, a jelképekről és ezzel kapcsolatban, természetesen, szóba került a hit, Jézus és a feltámadás. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az elmúlt évek iskolai oktatásának, az egyházi iskolákat leszámítva, nem volt része a biblia megismertetése, és ha ez a családban sem történt meg, akkor nagyon sok embernek a húsvét a sonkáról, a hímes tojásról, esetleg a locsolkodásról, újabban egy wellness-hétvégéről szól.
Pedig a biblia az egyetemes kultúra része, mind az Ószövetség, mind az Újszövetség és Jézus életét pedig, ha másképp nem, hát csodás történetként meg kellene ismerni mindenkinek; hogy Jézus Jeruzsálemben élt, ács volt, ember volt, elárulták, elítélték, keresztre feszítették és meghalt. A hit viszont ott kezdődik, hogy elhisszük, hogy Jézus feltámadt.
Jézus élete az évszázadok során megmozgatta a művészek fantáziáját is. Nem lehet felsorolni a zenei műveket, festményeket, filmeket, melyeket neki szenteltek. Hacsak a magyar vonatkozásúakat nézzük, muszáj megemlíteni Munkácsy Mihály csodálatos Krisztus-trilógiáját, melyet a biblia ismerete nélkül meg sem érthetünk.
Tehát, virágvasárnap, Jézus ünnepélyes bevonulása Jeruzsálembe, ahol Jeruzsálem népe ujjongva ünnepelte a próféták által megjövendölt Messiást, de ugyanők, néhány nap múlva már megtagadták, és akik vasárnap hozsannázva kísérték, pénteken már „Feszítsd meg”-et kiáltottak. A bevonulás emlékére virágvasárnap pálmaágakat - ahol ilyen nem terem - barkaágakat szentelnek, körmeneteket tartanak.
Virágvasárnap kezdődik a nagyhét: nagycsütörtök - az utolsó vacsora, Júdás árulása, nagypéntek - Jézus kereszthalála, nagyszombat - Jézus sírban fekvésének napja és vasárnap, húsvét ünnepe - Jézus feltámadása.