Füstölt tokhal salátával, tojással

Hamvazószerdával véget ért a farsang, készülünk a húsvétra. A kereszténység 40 napos böjtöt tart, felkészítve testet-lelket Jézus feltámadásának megünneplésére. 
A böjt tartózkodás evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális vagy egészségügyi okokból szoktunk.
Az ókori görög filozófiai iskolák elsősorban a szellem megtisztulását várták a böjttől. Platón, Arisztotelész, Szókratész is böjtöltek egy magasabb szellemi és fizikai teljesítmény érdekében. Püthagorasz 40 napos böjtöt követelt meg tanítványaitól, mielőtt beavatta őket tanításaiba.
A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi. Mózes 40 napi böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot, Jézus is 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte volna tanítói szolgálatát. A előírásokat szigorúan betartó keresztények nagyböjt során naponta csak egyszer étkeztek, húst pedig egyáltalán nem fogyasztottak. Mások, szigorú böjtöt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken, és az időszak péntekjein tartottak. 
A böjt, mint terápiás módszer pedig már az ókori egyiptomiaknál is fellelhető, melynek gyógyító erejét pontosan ismerték, és annak helyes alkalmazására utasításokat állapítottak meg, csakúgy mint a böjt utáni táplálkozásra vonatkozólag is. 
A húsvét előtti 40 napos böjtöt szerintem érdemes kipróbálni, és nem feltétlen csak vallási okokból. Kevesebb hús fogyasztása, tartózkodás az alkoholtól, mint főszabály – probléma nélkül betartható és testünk-lelkünk meghálálja. Szervezetünk megszabadul a salakanyagoktól, javul a közérzetünk és esetleg még bónuszként pár kilót is leadunk.
Jó választás böjti ebédnek vagy vacsorának ez a szép színes saláta füstölt hallal és tojással.

Hozzávalók: jégsaláta, hónapos retek, hagyma, paradicsom, uborka, főtt tojás, füstölt hal, citrom, kaporlevél, só, bors 1 ek olívaolaj
 
Elkészítés: 
A salátát tépkedjük darabokra, a retket vágjuk vékony karikára, a hagymát szeletekre, a paradicsomot cikkekre, az uborkát kis kockákra, és keverjük össze. Locsoljuk meg az olajjal, csavarjunk rá citromlevet, sózzuk, borsozzuk, szórjuk rá az apróra vágott kaporlevelet, és kész. Rakjuk a tetejére a vékony csíkokra vágott füstölt halat és a főtt tojást. 
Mint ahogy már párszor említettem az étkezésnél a látvány legalább olyan fontos, mint maga az étel ezért a tojást nem hagyományosan, karikára vagy cikkekre vágva, raktam a salátára, hanem a fotón látható módon. Egy régi szakácskönyvben olvastam a tojás ilyen módon való tálalását: a megfőtt tojás sárgáját a fehérjéből kiemelve, egészben hagyva, és a fehérjét 4-5 mm vastagon felszeletelve, a tálon „legyezőszerűen” elhelyezve. Nekem tetszik.

További halas receptek: a blogon.

Fokhagymás garnéla

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 22-én, ma van. A húsvét előtti negyvennapos böjt a keresztény világban a IV. századra vált általánossá, szigorú böjt volt az előírás, húst, tejterméket, tojást a böjti napokon nem fogyasztottak. A vasárnapok nem számítottak böjti napoknak. Ma már enyhébbek a szabályok, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő az egyház: a 18 és 60 év közöttiek csak napi háromszor étkezhetnek és egyszer lakatnak jól, a nagyböjt további péntekjein csak a hús fogyasztását kell mellőzni. Hamvazószerda lévén halat vagy rákot süthetünk.
Nekem a garnélára esett a választásom. Szerintem ez a garnélasütés legegyszerűbb és leggyorsabb elkészítési módja, de talán a legcélszerűbb is, mert itt érvényesül legjobban a garnéla csodás íze.

Hozzávalók: 0,5 kg nyers garnéla, 2 dkg vaj, 1 ek olívaolaj, 1-2 cikk fokhagyma, só, bors

Elkészítés:
A garnélákat a korábban leírtak szerint megtisztítottam, és egy serpenyőben, a vaj és olaj keverékén oldalanként 2-2 perc alatt megsütöttem. A fokhagymát akkor tettem rá, amikor a garnélákat megfordítottam. Daráltam rá sót, borsot és a fokhagymás-vajas-olajat rákanalazva, azonnal, lime-cikkekkel tálaltam.

Vége a farsangnak, készülünk a Húsvétra

Tegnap, húshagyó kedden véget ért a farsang. Ma, március 9-én Hamvazószerda van. Az egyház hamuval hinti meg a hívők homlokát, hogy a mulandóságra emlékeztessen és bűnbánatra indítson. Ma kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak, megemlékezés Jézus böjtölésének és kínszenvedésének időszakáról, mely nagyszombat délig tart. Hamvazószerda a katolikus hívek számára szigorú böjti nap, ezért a farsangi maradékok elfogyasztása és a farsangi időszak lezárása csütörtökre esett. Ebből a néphagyományból elevenítették fel a torkos csütörtököt, ez most március 10-e, ahol a kezdeményezéshez csatlakozó éttermek vállalják, hogy az étel- és italfogyasztás árából egyaránt 50%-os kedvezményt biztosítanak helyben fogyasztás esetén.

A kezdeményezés egyre népszerűbb, az érdeklődés nagy, úgyhogy, ha valahol torkoskodni akarunk érdemes gyorsan asztalt foglalni valamelyik kedvenc éttermünkben.

Mivel ez a bejegyzés nem most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak: 

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét

Január, Február, itt a nyár!

Kinézek az ablakon, tél van, de nagymamám fenti mondása jut eszembe és rögtön jobb kedvem lesz.

Február napjai nekem többnyire a farsanghoz kötődnek, bálokhoz, mulatságokhoz, télbúcsúztatáshoz, mely vízkereszttől húshagyó keddig tart, amely az olasz karnevál szó tükörfordítása „hús ég veled”, carne vale! Olaszországból indult, a leghíresebb a velencei karnevál, álarcok és a karneváli szokások Magyarországra először Mátyás király korában kerültek.
A néphit szerint februárt böjtelő, télutó havának tartják, mert a nagyböjt kezdete hamvazószerda általában  ebbe a hónapba esik, mivel ez a Húsvét függvénye, ami a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Van azért februárban néhány „időjós” nap is, a február 2-án Gyertyaszentelő - napján szokás szerint figyeljük a medvét – ha a barlangjából kijön és meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a tél… Az idén nem sütött a nap, jön  a tavasz?

Február 5-én Gonoszűző Ágota - Szent Ágota napja van, a magyar néphit szerint ez a nap leginkább alkalmas a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére, ezért a házak összes szobáját tisztára söpörték. Azt tartották, hogy ilyenkor a szeméttel együtt a kártevőket is kidobják a házból. Mi „modern boszorkányok” - porszívózunk.

Február 6 - Dorottya napja, ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz . ,,Ha Dorottya még szorítja, Julianna - február 16 - tágítja.”

Február 14-e Bálint - nap, a tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Ma már nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek ünnepét. Jó buli és alkalom a vásárlásra.

Február 19. Zsuzsanna - elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.

Február 24. Jégtörő Mátyás - ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát, vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.

Hagyományainkat, régi ünnepeinket, ma már megmosolyogjuk. Babonás hiedelmeknek tartjuk, és erre aztán ráépültek a szenzációk, a nagy vásárlások, a turista látványosságok, pedig látnunk kellene ma is, hogy milyen mély, egyszerű bölcsesség rejlett a természettel való együttélésben, az évszakokra való figyelésben.

Mivel ez a bejegyzés nem most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak: 

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét