Tündöklő mámor a június...

"...Az élet - hús és ideg a kő is!
Tündöklő mámor a június:
átlátszóan villognak a nők
s testük csillagközi erők
szent delejével koszorús:

jönnek-mennek az édes utcán,
s akinek van rá szeme,
szédülve látja, hogy mind után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a mindenség keze."  /  Szabó Lőrinc: Szerelmes Június

Júniust a hagyomány szerint Romulus a fiatalokról (iuniores) nevezte el, más vélemények szerint Juno istennő tiszteletére szentelt hónap. A régi magyar kalendáriumban neve Szent Iván hava, Nyárelő hava. Nevezik még Napisten havának is. Június, az év legcsapadékosabb és a legzivatarosabb hónapja, bővelkedik jeles napokban. Mindemellett, június az igazi befőzési időszak kezdete is. Érik az eper, a cseresznye, a meggy, a ribizli, készülhet belőlük szörp, dzsem, zselé, vagy elrakható egyszerűen cukorban és rumban.

 
Június 3. A pünkösd utáni első vasárnap, – Szentháromság vasárnap – , „kicsipünkösd”.
Az ezt követő csütörtök, június 7. – Úrnapja (Corpus Domini), amikor az egyház Krisztus testét, az oltáriszentséget ünnepli. Az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak, a körmenetben végighordozzák az oltáriszentséget, melyet fölmutatva a pap áldást oszt a világ négy égtája felé. Régen amerre a körmenet elhaladt, négy oltárt állítottak fel, az oltárok fölé gallyakkal feldíszített sátrakat emeltek, lányok virágszirmokat hintettek. Úrnapján a népi megfigyelések szerint gyakoriak a viharok, zivatarok.
Június 4. Trianon emléknapja. 
Június 8. Szent Medárd püspök napja, időjárásjósló nap, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig fog esni, ha viszont száraz, meleg az idő, a folytatás is hasonló lesz, aszály várható.
Június harmadik vasárnapja – apák napja.
Június 24. Keresztelő Szent János születése, „Szent Iván éj”, a múzeumok éjszakája.
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, tűzugráló, gonoszűző, babonás nap. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, másrészt a megtisztulás szimbóluma is.
Június 29. Péter-Pál , az aratás kezdete, úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás, valamint Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának a napja. Pétert Rómában fejjel lefelé keresztre feszítették, Pált pedig lefejezték.  

„Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?

Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...”   Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

 

Májusfa

Május a tavasz utolsó és talán legszebb hónapja, egyes vélemények szerint az idősek – maiores, más magyarázat szerint Maia istennő tiszteletére nevezték el Maiusnak. A régi magyar kalendáriumban Pünkösd hava, ritkábban Tavaszutó hava. Bővelkedik szép, régi eredetű népszokásokkal és jeles napok egész sorával.
Május első napja ősi tavaszünnep, a majálisok napja. A néphagyomány szerint a legények májusfát állítanak kedvesüknek május elsejére virradóra. Egy levágott zöld ágat díszítenek fel és állítanak a házak kapujához. A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma is.
Május elseje 1890 óta a munka, munkások nemzetközi ünnepe is, hivatalossá a II. Internacionálé nyilvánította 1891-ben.
Május első vasárnapja anyák napja, virággal köszöntjük az édesanyákat.

Május 4 – Flórián, a tűz patrónusának, a ház védőszentjének napja. A tűzoltók, kéményseprők, fazekasok, pékek is ezen a napon ünnepelnek.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác – május 12., Szervác – május 13., Bonifác - május 14. napok.
A népi megfigyelés szerint ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak az addig szép meleg, tavaszi napok. Nem ritkák az éjszakai fagyok sem. A májusi fagyok valószínűleg azért kapnak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a hideget, védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölni is szoktak.
Ide tartozik még Orbán napja - május 25., az utolsó fagyos nap, amikor a hideg tönkre teheti a termést, az esőzés pedig a szőlőt. Ekkor rajzanak ki először a méhek, ezért „Orbán bogarainak” is nevezik őket.

Május utolsó vasárnapja - nemzetközi gyermeknap.
A húsvét utáni negyvenedik nap - áldozócsütörtök, az Úr mennybemenetele, az idén ez május 17. –, az ötvenedik pedig, május 27., pünkösd, a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét, az első keresztények megtérését és az egyház megalakulását ünnepli. 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, a cehhet a helybeli földesúr állta. Plasztikus leírását adja ennek a szokásnak Jókai „Egy magyar nábob” című regényében, melyet meg is csodálhattunk a Várkonyi Zoltán által rendezett nagyszerű filmben, Bitskey Tibor Miskája által is.

Nagyhét - Húsvét

A Nagyhét szokásainak kialakításában nagy szerepet játszottak a Szentföldre zarándokló keresztények, akik a bibliában leírtak szerint, Krisztus szenvedéséről, az akkori eseményekről emlékeztek meg. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékére tartanak a katolikus templomokban este misét, ezután elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. A harangokat kereplőkkel helyettesítik. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, ilyenkor magas rangú egyházi személyek mossák meg tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák.
Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, és újra megszólalnak a harangok, kihirdetik a feltámadást. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. A gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg, az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a szombat esti feltámadási körmenet.
Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik.
A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása, a templomban megszentelt ételeknek a hívők mágikus erőt tulajdonítanak. Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, a főtt tojás és a kalács. Míg a mediterrán országokban a húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül az asztalra.
A tojás, a barka, a bárány - a legfontosabb húsvéti szimbólumok.
A tojás ősi termékenységszimbólum, a születést, a teremtést jelképezi. A barka vagy pálmaág a béke jelképe, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek pálmaágat tartottak a kezükben. A húsvéti bárány jelkép bibliai eredetű, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt: pészah- elkerülés. Jézus kereszthalála is áldozat, ezáltal váltotta meg az emberiséget: Agnus Dei – Isten báránya.
Németországból ered a húsvéti nyúl szimbóluma és az a szokás is, hogy barkaágakat díszítenek fel kifújt hímes tojásokkal. Régi hagyomány a húsvéthétfői locsolkodás. 

A nyár ragyog, lobog. Pipacsosak a rétek.

(Annára gondolok, ó én letűnt nyaram.) 

                   Juhász Gyula: Nyár

Végre itt az igazi nyár, itt van július! Július a Gergely-naptár szerint az év hetedik és nálunk talán az év legmelegebb hónapja. A római naptárban quantilis néven az ötödik hónap volt, és Julius Caesarról nevezték el. A régi magyar kalendáriumban, a keresztény hagyományok szerint neve Szent Jakab hava, illetve ritkábban Nyárhó.

Júliusban is vannak említésre méltó jeles napok, ilyen rögtön, július 2-a, vallási ünnep, Sarlós Boldogasszony napja – Visitatio. A kereszténység a XIII. századtól ekkor ünnepelte a Jézust váró Máriának a látogatását Szent Erzsébetnél, aki Keresztelő Szent Jánossal volt áldott állapotban, de mivel az ünnep napjának megválasztása hibásan történt, a XVII. századtól az ünnepet törölték a római naptárból. Nevét, napját megtartva aratóünnepként maradt fenn, az ünnep másnapján kezdődik az aratás. Júliusban lényegében minden az aratásról és a kenyér tiszteletéről szól. Több népi hagyomány és hiedelem is kötődik ehhez a naphoz: az ezen a napon gyűjtött gyógynövényeknek különleges erőt tulajdonítottak, a gabonafélékkel együtt megszentelték, a szerszámokat megáldották. Több időjós napot is számon tartottak.
Úgy vélték, ha július 5-én, Sarolta napján esik, akkor rossz lesz a diótermés, ha 20-án, Illés napján mennydörög az ég, akkor Illés szekere „zörög”.  
Július 22. – Szent Mária Magdolna emléknapja, aki bűnbánatot tartott és bűnbocsánatot nyert. Napján általában esik az eső, azt mondják „Mária Magdolna bűneit siratja”.  Jakab napig, július 25-ig, le kell vágni a zabot, mert különben elvész. Hosszú távú időjárásjelzésre is kísérlet tehető e napon, mert ha menetelnek a hangyák, az hideg telet „jósol”.
Július 26. – Anna-nap, a keresztények számára Szent Annának, Mária édesanyjának, Jézus nagyanyjának emlékünnepe. A hagyomány szerint ezen a napon szakad meg a kender töve, ekkor kell megkezdeni a kender kinyűvését. Ma az Anna-bálok jelentik e nap legfőbb eseményét, leghíresebb a balatonfüredi Anna-bál, melyet az idén július 22-24-én tartanak.
 

Szent Iván éj

Megvolt!!! :-)

Tűzugrás - ma éjjel!

 

Virágvasárnap - Nagyhét

Húsvét előtti vasárnap, virágvasárnap. Húsvétvasárnap, a keresztények legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik, mert számukra feltámadásával bizonyította be Jézus legjobban, hogy Isten.
Egy barátnőmmel nemrég a közelgő húsvétról beszélgettem, a hagyományokról, a szokásokról, a jelképekről és ezzel kapcsolatban, természetesen, szóba került a hit, Jézus és a feltámadás. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az elmúlt évek iskolai oktatásának, az egyházi iskolákat leszámítva, nem volt része a biblia megismertetése, és ha ez a családban sem történt meg, akkor nagyon sok embernek a húsvét a sonkáról, a hímes tojásról, esetleg a locsolkodásról, újabban egy wellness-hétvégéről szól.
Pedig a biblia az egyetemes kultúra része, mind az Ószövetség, mind az Újszövetség és Jézus életét pedig, ha másképp nem, hát csodás történetként meg kellene ismerni mindenkinek; hogy Jézus Jeruzsálemben élt, ács volt, ember volt, elárulták, elítélték, keresztre feszítették és meghalt. A hit viszont ott kezdődik, hogy elhisszük, hogy Jézus feltámadt.
Jézus élete az évszázadok során megmozgatta a művészek fantáziáját is. Nem lehet felsorolni a zenei műveket, festményeket, filmeket, melyeket neki szenteltek. Hacsak a magyar vonatkozásúakat nézzük, muszáj megemlíteni Munkácsy Mihály csodálatos Krisztus-trilógiáját, melyet a biblia ismerete nélkül meg sem érthetünk.
Tehát, virágvasárnap, Jézus ünnepélyes bevonulása Jeruzsálembe, ahol Jeruzsálem népe ujjongva ünnepelte a próféták által megjövendölt Messiást, de ugyanők, néhány nap múlva már megtagadták, és akik vasárnap hozsannázva kísérték, pénteken már „Feszítsd meg”-et kiáltottak. A bevonulás emlékére virágvasárnap pálmaágakat - ahol ilyen nem terem - barkaágakat szentelnek, körmeneteket tartanak.
Virágvasárnap kezdődik a nagyhét: nagycsütörtök - az utolsó vacsora, Júdás árulása, nagypéntek - Jézus kereszthalála, nagyszombat - Jézus sírban fekvésének napja és vasárnap, húsvét ünnepe - Jézus feltámadása. 

Széllel bélelt április

A hosszú tél után, hamarosan itt van április - a keresztény hagyomány szerint Szent György hava, de nevezik még Tavasz hónak vagy Szelek havának is.

„Április, óh, Április,

Minden csínyre friss!”

             (Tóth Árpád)

A jeles napok népi hagyományokon, évszázados népszokásokon, időjárás-megfigyeléseken alapulnak.

A hónap szokásai, hagyományai összefüggenek a természet újraéledésével és az ehhez kötődő tennivalókkal. Áprilisban kezdődnek a földeken a tavaszi munkák, a hónap névadója, Sárkányölő Szent György napja április 24., évszázadok óta az állatok szabad legelőre hajtásának az ideje.

A hónap első napja, a bolondok napja – április bolondja az, akit elsején rászednek, megtréfálnak, kinevetnek. A szokás eredete bizonytalan, sokan úgy tartják, hogy a tavaszkezdethez kötődő kelta népszokásból maradt fenn, Európa-szerte ismerik.

Április 6. Vilmos napja, azt tartják, ha ezen a napon esős az időjárás, akkor szűk lesz az esztendő.

Április 14. Tibor napja jó időt jósol, ha már zöld a vetés; ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. Ezen a napon szólal meg a kakukk.

Április 25. Szent Márk napja a búzaszentelés hagyományát őrzi – a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása –, keresztény szokás szerint ilyenkor búzaszentelő körmenetet tartanak, de ez valójában pogány eredetű népszokás.

Mivel az idén áprilisra esik húsvét, jeles nap április 17 – virágvasárnap – ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, április 18-án kezdődik a nagyhét, április 22. nagypéntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára és április 24. húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe.

Mivel ez a bejegyzés egy nem  most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak:  

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét

Vége a farsangnak, készülünk a Húsvétra

Tegnap, húshagyó kedden véget ért a farsang. Ma, március 9-én Hamvazószerda van. Az egyház hamuval hinti meg a hívők homlokát, hogy a mulandóságra emlékeztessen és bűnbánatra indítson. Ma kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak, megemlékezés Jézus böjtölésének és kínszenvedésének időszakáról, mely nagyszombat délig tart. Hamvazószerda a katolikus hívek számára szigorú böjti nap, ezért a farsangi maradékok elfogyasztása és a farsangi időszak lezárása csütörtökre esett. Ebből a néphagyományból elevenítették fel a torkos csütörtököt, ez most március 10-e, ahol a kezdeményezéshez csatlakozó éttermek vállalják, hogy az étel- és italfogyasztás árából egyaránt 50%-os kedvezményt biztosítanak helyben fogyasztás esetén.

A kezdeményezés egyre népszerűbb, az érdeklődés nagy, úgyhogy, ha valahol torkoskodni akarunk érdemes gyorsan asztalt foglalni valamelyik kedvenc éttermünkben.

Mivel ez a bejegyzés nem most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak: 

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét

Január, Február, itt a nyár!

Kinézek az ablakon, tél van, de nagymamám fenti mondása jut eszembe és rögtön jobb kedvem lesz.

Február napjai nekem többnyire a farsanghoz kötődnek, bálokhoz, mulatságokhoz, télbúcsúztatáshoz, mely vízkereszttől húshagyó keddig tart, amely az olasz karnevál szó tükörfordítása „hús ég veled”, carne vale! Olaszországból indult, a leghíresebb a velencei karnevál, álarcok és a karneváli szokások Magyarországra először Mátyás király korában kerültek.
A néphit szerint februárt böjtelő, télutó havának tartják, mert a nagyböjt kezdete hamvazószerda általában  ebbe a hónapba esik, mivel ez a Húsvét függvénye, ami a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Van azért februárban néhány „időjós” nap is, a február 2-án Gyertyaszentelő - napján szokás szerint figyeljük a medvét – ha a barlangjából kijön és meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a tél… Az idén nem sütött a nap, jön  a tavasz?

Február 5-én Gonoszűző Ágota - Szent Ágota napja van, a magyar néphit szerint ez a nap leginkább alkalmas a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére, ezért a házak összes szobáját tisztára söpörték. Azt tartották, hogy ilyenkor a szeméttel együtt a kártevőket is kidobják a házból. Mi „modern boszorkányok” - porszívózunk.

Február 6 - Dorottya napja, ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz . ,,Ha Dorottya még szorítja, Julianna - február 16 - tágítja.”

Február 14-e Bálint - nap, a tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Ma már nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek ünnepét. Jó buli és alkalom a vásárlásra.

Február 19. Zsuzsanna - elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.

Február 24. Jégtörő Mátyás - ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát, vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.

Hagyományainkat, régi ünnepeinket, ma már megmosolyogjuk. Babonás hiedelmeknek tartjuk, és erre aztán ráépültek a szenzációk, a nagy vásárlások, a turista látványosságok, pedig látnunk kellene ma is, hogy milyen mély, egyszerű bölcsesség rejlett a természettel való együttélésben, az évszakokra való figyelésben.

Mivel ez a bejegyzés nem most született és mint tudjuk, a Húsvét mozgó ünnep, az idén, 2014-ben a jeles napok, ünnepek így alakulnak: 

• Március 4 - Húshagyó kedd
• Március 5 - Hamvazószerda
• Március 9 - Nagyböjt első vasárnapja
• Április 13 - Virágvasárnap
• Április 18 - Nagypéntek
• Április 20 - Húsvét