2011. augusztus 31., szerda
Barbecue csirkemell paradicsommal
A grillcsirke, vagy a grillezett csirkemell zöldségekkel, minden alkalomra kitűnő párosítás, egy finom ebéd, vagy egy könnyű vacsora. Mivel a paradicsomnak van most a szezonja, csodás, édes paradicsom kapható mindenütt, kézenfekvő, hogy paradicsom-salátával készítettem. Mégpedig piros és sárga paradicsomból, melyeket karikára vágtam, adtam hozzá kis kockára vágott kaliforniai paprikát és hagymát, daráltam rá sót, színes borsot, tépkedtem rá bazsalikomlevelet és meglocsoltam extra szűz olívaolajjal.
A csirkemell az alábbiak szerint készült.
Hozzávalók: 2 egész csirkemell bőrével, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 2 ek citromlé, 2 ek olívaolaj, só, bors, 1-1 kk szárított oregánó és bazsalikom
Elkészítés:
A csirkemellet sütés előtt 2-3 órával bepácoltam. A csirkemelleket 3-4 helyen ferdén bemetszettem, megsóztam és egy tálba raktam. Összekevertem az olívaolajat, a citromlevet, a fokhagymát, az oregánót, a bazsalikomot, a borsot, és ezt a páclevet a csirkére öntöttem (a bemetszésekbe be is dörzsöltem). Lefedtem és 2-3 órára a hűtőbe tettem. Közepes tűzön grillrácson 25-30 percig sütöttem, időnként megforgatva és a maradék páclével kenegetve. Vékony csíkokra szeletelve a paradicsommal tálaltam.
2011. augusztus 28., vasárnap
Sós uborka - eredeti orosz recept
Az orosz konyha gazdagságáról már ejtettem pár szót a borscs és a szoljanka kapcsán. A különböző levesek, saláták mellett nagy kultusza van a zöldségek tartósításának is. A sós uborka, egy igazi orosz „találmány”, mindenhol találkozni vele, nagyon finom és különleges. Érdekes, új ízeket varázsolhatunk vele a konyhánkba az ecetes vagy csemege uborka mellé. Oroszul „maloszoljnije ogurci / малосольные огурцы”.
Nagyon egyszerű, kiváló receptet és élvezetes leírást itt találtam. Aki érti az orosz nyelvet, érdemes elolvasnia. Ennek a receptnek alapján készítettem el ezt a sós uborkát. Általában a sós uborkát nagy üvegekbe, zománcozott edényekbe vagy kis hordókba rakják be. Én most egy ötliteres üveget töltöttem meg szép apró uborkával. Az igazi sós uborka apró, ropogós és fűszeres, ezért ajánlatos apró, 5-6 cm uborkákat vásárolni. Az alapfűszerek: a só, a torma, a kapor (mindkettőből szárított javasolt), a bors, a fokhagyma és a tárkony. Ezeket nem érdemes kihagyni, de ezenkívül még bármilyen zöldfűszert, leveleket (meggy-, fekete ribizli- és tölgyfalevél) használhatunk, ízlés szerint. Az eredeti orosz receptek általában chilit nem tartalmaznak, de szerintem, ezzel még pikánsabbá tehető.
Hozzávalók: uborka, kapor, torma, bors, fokhagyma, tárkony, meggylevél, chili, só.
Elkészítés:
Az uborkákat mossuk meg és 1 órára áztassuk hideg vízben. Ezután a szárait vágjuk le és az előre előkészített üvegbe rakjuk be, melynek aljára tegyünk szárított tormát, kaprot, esetleg tárkonyt, meggylevelet. Az uborkák közzé rakjunk a fokhagymát és a chilit.
Készítsük el a felöntőlevet:
1 liter vízhez adjunk 3-5% sót, ízlés szerint, 5-6 szem egész borsot és forraljuk 10 percig. A felöntőlé mennyisége függ az üveg nagyságától az uborkák méretétől, és az üvegbe kerülő uborkák mennyiségétől is. Ki kell számolni, vagy jól megsaccolni, vagy sikerül, vagy nem, vagy marad lé, vagy nem, és akkor még főzni kell. Általában 1 kg uborkára 1 liter felöntőlé szükséges és 3-4 cikk fokhagyma.
Amikor a felöntőlé lehűlt, langyosan öntsük az uborkákra. Az üveg tetejére is tehetünk zöldfűszereket. 1-2 nap elteltével már kész is a csodálatos csemege, melyet aztán hűvös helyen kell tartani.
Címkék:
befőzés,
orosz konyha,
sós uborka,
tartósítás,
uborka
2011. augusztus 26., péntek
Csalamádé
A csalamádé, szerintem, egy mindenki, vagy majdnem mindenki által ismert és közkedvelt saláta, savanyúság. Nyáron friss zöldségekből készíthető, különböző dresszingekkel. Télre pedig üvegekbe zárva, gőzöléssel tartósítva csodás csemege, főként saslik vagy flekken mellé. Elkészítéséről, akárcsak a lecsó, vagy a bográcsgulyás esetében elmondhatjuk, ahány ház, annyi szokás.
Mint minden tartósításnál, itt is a legfontosabb a friss, egészséges zöldségek és a megfelelően előkészített üvegek felhasználása. Csalamádé kétféle módon készíthető: saját levében, amikor is az összevágott zöldségeket besózzuk, fűszerezzük, 12-24 órára állni hagyjuk, és utána töltjük üvegekbe, vagy rögtön üvegekbe rakva, előre elkészített forró felöntőlében.
Nekem az első módszer vált be, mindig így csinálom. Egyszerű és gyors. Általában a következő mennyiségekből készítek csalamádét, amely természetesen csökkenthető, növelhető, betartva a só-cukor-ecet arányát.
Hozzávalók: 3 kg káposzta, 2 kg uborka, 2 kg paprika, 1 kg zöld paradicsom, 0,5 kg hagyma, 2-4 chilipaprika, 15 dkg só, 50 dkg cukor, 6 dcl 10%-os ecet.
Elkészítés:
A zöldségeket megmostam és megtisztítottam. A káposztát és az uborkát legyalultam, a paprikát, a zöld paradicsomot és a hagymát vékonyra felszeleteltem, a chilit karikára vágtam és mindent egy mély tálba rakva megszórtam a sóval, a cukorral, ráöntöttem az ecetet, jól összekevertem és 1 napig állni hagytam. Másnap a csalamádét lazán üvegekbe raktam, a saját levével felöntöttem, az üvegeket lezártam és 10 percig sterilizáltam. A vízből kivéve 10 percre az üvegeket a tetejükre állítottam, utána száraz dunsztban hagytam kihűlni. Ebből a mennyiségből 14 darab 700 ml-s üveg készült.
2011. augusztus 24., szerda
Napon aszalt paradicsom
Emlékszem, nagymamám udvarán minden nyáron ott sorakoztak a tálcákon vagy zsinórra felfűzve az aszalódó gyümölcsök, főleg alma és szilva, néha gomba. A paradicsom aszalásának nemigen van/volt hagyománya mifelénk, de megismerve, mondhatom, szinte nincs is csodálatosabb és finomabb az aszalt, vagy ahogyan az olaszok mondják: a napon szárított paradicsomnál.
A mediterrán népeknél, főleg az olaszoknál ez könnyen megoldható feladat – mivel az esős napok száma ebben az évszakban a nullához közelít –, az előkészített paradicsomokat egyszerűen kirakják a napra, háztetőre és max. 2 hét alatt kész is a csodálatos aszalt paradicsom, melyet aztán nagyon sokféleképpen lehet felhasználni.
Kitűnő pizzákhoz, salátákhoz, el lehet rakni extra szűz olívaolajban, csak úgy magában, vagy különböző fűszerekkel – chilivel, fokhagymával, borssal, korianderrel. Fogyasztható egyszerűen „chipsként”, belesüthető, kenyérbe, focacciába.
Nálunk a napon való aszalás csak különleges esetekben valósítható meg, például most, amikor a hőmérő kint 35 °C-fokot mutat, viszont vannak speciális szárítógépek, de sütőben is kitűnő aszalt paradicsomot készíthetünk.
Én minden esetben a napon kezdem az aszalást, és általában a sütőben fejezem be.
A módszerem a következő:
Aszalásra húsos, kevésbé leves paradicsomokat veszek, általában lucullust. Mosás, szárítás után a paradicsomokat félbe vágom, a magját, levét eltávolítom és egy nagy tálcára rakom, vágott felükkel felfelé. Jól besózom nagy szemcsés tengeri sóval, és időnként megforgatva, a kívánt szárazságúra aszalom. Általában a napon történő előszárítás után légkeveréses sütőben 60-70 °C fejezem be az aszalást.
Aszalásra húsos, kevésbé leves paradicsomokat veszek, általában lucullust. Mosás, szárítás után a paradicsomokat félbe vágom, a magját, levét eltávolítom és egy nagy tálcára rakom, vágott felükkel felfelé. Jól besózom nagy szemcsés tengeri sóval, és időnként megforgatva, a kívánt szárazságúra aszalom. Általában a napon történő előszárítás után légkeveréses sütőben 60-70 °C fejezem be az aszalást.
2011. augusztus 22., hétfő
Szilvadzsem
Csodás volt ez az augusztusi szabadság, pihenés, de bizony „befőzésileg” hangyányit összetorlódtak a dolgok. Ez idő alatt kertünkben megérett, sőt túlérett a szilva is, dzsem lett belőle. A szilvadzsem csodálatos színe már főzés közben is rögtön „nyalásra” csábít, de nem csak a színe, hanem az íze is fenséges. Ahogyan én készítem, lehet, hogy „konzerviparilag” nem éppen szakszerű, de nekem bevált © wanna :).
Elkészítése gyors, egyszerű, nem kell órákig főzni, aki már kóstolta, mindenki szereti. Szatmári szilvalekvárt pedig készen szoktam vásárolni.
Tehát: „módszerem” lényege, hogy a szilvában lévő vizet nem elfőzöm, vagy dzsemfixekkel kocsonyásítom, hanem a szilvalevet gyümölcscentrifugán kinyerem. A visszamaradt, nem kevés gyümölcshúst kiszedem, lemérem és 30-40% cukrot hozzáadva (a szilva érettségének függvényében), vaníliával és fahéjjal ízesítve dzsemnek megfőzöm. Hogy kocsonyásodása megfelelő-e a barackdzsemnél leírtak szerint ellenőrzöm. Üvegekbe töltöm és száraz dunsztba rakom kihűlésig. A szilvalevet – ha nem túl nagy mennyiségről van szó – rögtön megisszuk, ha több, akkor üvegekbe töltöm és 15 percig sterilizálom. Hűtve sokáig eláll és tartósítószert, természetesen, ez sem tartalmaz.
Elkészítése gyors, egyszerű, nem kell órákig főzni, aki már kóstolta, mindenki szereti. Szatmári szilvalekvárt pedig készen szoktam vásárolni.
Tehát: „módszerem” lényege, hogy a szilvában lévő vizet nem elfőzöm, vagy dzsemfixekkel kocsonyásítom, hanem a szilvalevet gyümölcscentrifugán kinyerem. A visszamaradt, nem kevés gyümölcshúst kiszedem, lemérem és 30-40% cukrot hozzáadva (a szilva érettségének függvényében), vaníliával és fahéjjal ízesítve dzsemnek megfőzöm. Hogy kocsonyásodása megfelelő-e a barackdzsemnél leírtak szerint ellenőrzöm. Üvegekbe töltöm és száraz dunsztba rakom kihűlésig. A szilvalevet – ha nem túl nagy mennyiségről van szó – rögtön megisszuk, ha több, akkor üvegekbe töltöm és 15 percig sterilizálom. Hűtve sokáig eláll és tartósítószert, természetesen, ez sem tartalmaz.
2011. augusztus 20., szombat
Fűszeres sárga paradicsom ecetben
A paradicsomprojekt folytatásaként, az egészben eltett sárga és zöld paradicsomok után, most félbe vágott sárga paradicsomok kerültek az üvegekbe. A lényeges különbség, hogy ez sokkal fűszeresebb, inkább salátajellegű finomság. Természetesen piros paradicsomból éppen ilyen kitűnő, és el is fogom még készíteni. A színes zöldségek nagyon jól mutatnak aztán télen az asztalon, nyarat varázsolva a szobába.
Ezt a receptet nagynénémtől kaptam, aki csodás dolgokat készített mindig. Nem tudom miért, lehet bennem van a hiba :), de nekem a boltokban, piacokon kapható savanyúságok, bármilyen szépek, mind egyforma ízűek, valószínűleg tartósítószert is tartalmaznak, így én, lehetőség szerint, inkább mindent magam tartósítok. Az eredeti receptben piros lucullus paradicsom szerepelt, de mivel most nálam a sárga adott volt, ebből készítettem el.
Hozzávalók: lucullus vagy más keményebb fajta paradicsom, szemes bors, fokhagyma, karikára vágott vörös hagyma, petrezselyem- és zellerlevél, kapor, chilipaprika, olívaolaj
Felöntőlé: 3,5 l víz, 2 dcl 10 %-os ecet, 20 dkg cukor, 8 dkg (4 ek) só, 1 tk zselatin
Elkészítés:
Legelőször is elkészítettem a felöntőlevet. Ehhez egy fazékba kimértem a vizet, melyhez hozzáadtam a cukrot, a sót, az ecetet, és az előzőleg 1 dcl langyos vízben eloldott, majd felforralt és újra lehűtött zselatint. Közben a paradicsomokat megmostam és félbe vágtam. Ha mégis nagyobbak, akkor negyedelhetők, de inkább kisebbeket választok. Az üvegek aljára raktam a hagymát, a fokhagymát, a zöld és egyéb fűszereket, rájuk a paradicsomokat, a chilipaprikát, aztán még hagymát és zöldfűszert. Ezután a paradicsomokra mertem a felöntőlevet és minden üveg tetejére 1 ek extra szűz olívaolajat tettem. Az üvegeket lezártam és az előzőekben leírt módon sterilizáltam.
2011. augusztus 19., péntek
Zöld paradicsom egészben
Az egész zöld paradicsom ecetben szintén nagyon kedvelt orosz savanyúság, talán elterjedtebb, mint a piros paradicsomból készült, melyet általában 3-5 literes üvegekben raknak el. Lehet, hogy a klíma miatt sok paradicsom nem érik be és ezt találták ki, mindenesetre jó ötlet, mert igazi csemege. Felszolgálják saslikhoz, grillezett húsokhoz, és nem csak télen. Elkészítése roppant egyszerű, a felöntőlé elkészítésénél csak az arányokat kell betartani, a fűszerezés pedig egyéni ízlés szerint történik.
Az alap minden eseteben 1 liter vízhez 1 ek só, 2 ek cukor és 50-80 ml ecet (10%-os). Én csak egy-, legfeljebb kétliteres üvegekben szoktam elrakni paradicsomot, a könnyebb kezelhetőség és felhasználás miatt is.
Most a következők szerint jártam el: a felöntőlevet – miután beleraktam a sót, a cukrot, az ecetet – öt percig forraltam, és utána forrón az üvegekbe rakott paradicsomokra mertem. Minden üvegbe tettem 5-6 szem borsot, 1 szegfűborsot, 1 babérlevelet, 1-2 tormaszeletet, 1 chilipaprikát, sok kaprot. Az üvegeket lezártam és 10 percig gőzöltem a sárga paradicsomnál leírtak szerint.
2011. augusztus 18., csütörtök
Egész paradicsom ecetben
Legtöbb „haszna” egészségünk szempontjából a nyersen fogyasztott paradicsomnak van, de ha sok terem - ez nálunk eddig 1x fordult elő -, vagy ha barátoktól is kapunk - ez gyakrabban -, akkor a „felesleget” aszalom, levet készítek belőle, ami közös bennük, hogy tartósítószert egyikhez sem használok.
A mai projekt a befőzés, mivel egy jó adag gyönyörű sárga paradicsomot kaptam.
Az orosz konyha nagy kedvence az egészben eltett paradicsom, melyet ecetes vagy csak sós változatban készítenek, csodás találmány. Ehhez apró paradicsom szükséges és viszonylag nagy üvegek. A felöntőlé mennyiségének előre való meghatározása okozhat kisebb gondot.
Hozzávalók: lucullus vagy más keményebb fajta paradicsom, felöntőlé
Felöntőlé készítésekor a következő arányokat tartom be: 1 l víz, 50 ml 10 %-os ecet, 2 ek cukor, 1 ek só
- minden üvegbe: szemes bors, kapor, babérlevél, erős paprika, egyéb fűszerek, ízlés szerint
Elkészítés:
Először elkészítettem a felöntőlevet, közben megmostam paradicsomokat. Az előkészített üvegekbe beleraktam a fűszereket, a paradicsomokat és felöntöttem a forró lével. Az üvegeket lezártam és egy nagy fazékban, forrástól számított 10 percig sterilizáltam (gőzöltem). A vízből kivéve 5-6 percre minden üveget a tetejére állítottam, utána száraz dunsztban hagytam kihűlni.
2011. augusztus 8., hétfő
Túrófánk
Számomra a desszert is "pihe könnyű" valami kell, hogy legyen, lehet szuflé, habos, gyümölcsös süti vagy torta, szóba jöhetnek még a túrós dolgok is. A nehéz, krémes sütemények, édességek nemigen tartoznak a kedvenceim közzé.
Viszont a kedvencek közzé tartozik ez a túrófánk, elkészítése egyszerű, gyors, kezdők is nyugodtan megpróbálkozhatnak vele.
Hozzávalók: 25 dkg túró, 4 dkg (2 púpozott ek) liszt, 1,5 dkg (1 csapott ek) cukor, 2 tojás, 1 csipet só, vanília (vagy vaníliás cukor), olaj vagy vaj a sütéshez
Elkészítés:
A túrót összekevertem a liszttel, a cukorral, a tojással, hozzáadtam a sót, a vaníliát. A masszából kis fánkokat formáztam, melyeket lisztbe forgattam és forró olajban kisütöttem. A kisült fánkokat porcukorral megszórva forrón tálaltam. Tejfölt külön kínáltam hozzá.
2011. augusztus 5., péntek
Kakukkfüves nyelvhal
Halat, ahogyan már korábban is említettem, viszonylag gyakran készítek. A saját magam által kitűzött célhoz, "ha péntek, akkor hal", igyekszem tartani magam. Elismerem, nem mindig könnyű. Nekem általában a megfelelő hal beszerzése okozza a legnagyobb gondot. A piacra nem mindig jutok el, a boltok, áruházak kínálata szegényes, jóformán csak fagyasztott tengeri halak kaphatók.
A múltkor nyelvhalat grilleztem, melyhez citromos fehér boros mártást készítettem. Ma is nyelvhalra esett a választásom, elkészítése gyors, egyszerű, az eredmény garantált.
Hozzávalók: 4 nyelvhalfilé, 1/4 citrom, só, bors, friss kakukkfű, 1 ek liszt, 2 ek olívaolaj
Elkészítés:
A halat sütés előtt 10 perccel besóztam, a citrom levével meglocsoltam. Sütés előtt lisztbe forgattam és olajban oldalanként 4-5 perc alatt megsütöttem. Természetesen a sütési idő a halfilé vastagságától függ. Sütés közben a serpenyőbe dobtam az apróra vágott kakukkfüvet, csodálatos illatot és ízt kölcsönöz a halnak. Párhuzamosan egy másik serpenyőben zöldségeket sütöttem, most paprikát, paradicsomot és hagymát. De grillezhetünk mellé cukkinit, padlizsánt és gombát is.
Ez egy bármikor, szerintem bármilyen halfiléből elkészíthető, könnyű ebéd vagy vacsora.
2011. augusztus 2., kedd
Insalata caprese - mozzarella paradicsommal
Többször írtam már partifalatokról, salátákról, de a nagy "kedvenc", a mozzarella paradicsommal eddig mindig kimaradt. Nagyon könnyen elkészíthető, látványos és szép előétel vagy egy könnyű vacsora, minden alkalomra kitűnő választás.
A mozzarella kifejezést többfajta lágy, gyúrt olasz sajtféleség neveként használják, amelyek nyújtással, gyúrással, vágással készülnek, a "mozzare" olasz szó azt jelenti, hogy "vágni".
- a Mozzarella di Bufala (buffalo mozzarella) háziasított vízibivaly tejéből készül
- a mozzarella fior di latte friss pasztőrözött tehéntejből készül, ezek lényegében a mozzarella jellegű sajtok
- füstölt mozzarella
A tehéntejből készült és mindenütt árusított mozzarella jellegű sajtok nem egyenértékűek az eredeti bivalytejből készült mozzarellával.
A saláta elkészítése tényleg nem vesz igénybe pár percnél többet. Karikára vágtam a mozzarellát és a paradicsomot, daráltam rá sót és borsot, meglocsoltam extra szűz olívaolajjal, és apróra vágott bazsalikomlevelet szórtam rá.
2011. augusztus 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)