Már többször „értekeztem” róla, a paradicsom igazi nyári gyümölcs, bármilyen szép paradicsomot veszünk télen, az íze nem az igazi. Ezért aztán mindenféle módon igyekszem tartósítani, „üvegbe zárni a nyarat”. A paradicsomlé önmagában is kitűnő ital, de például töltött paprika nem is készíthető nélküle. Kicsit sűrítve, fűszerezve csodás, univerzális mártogatós, fűszer pizzákhoz, csirkéhez. Elkészítése végtelenül egyszerű, csak egy passzírozó alkalmatosság (gép) kell hozzá, és természetesen finom, napérlelte paradicsom.Elkészítés:A paradicsomokat mossuk meg, vágjuk cikkekre, zöld részüket távolítsuk el, és egy fazékban, állandóan kavargatva, főzzük fel, amíg a héja összezsugorodik. Ezután passzírozzuk át, és újra forraljuk fel. Ha szükséges, a keletkezett habot távolítsuk el, forrón töltsük az előkészített üvegekbe, és rakjuk száraz dunsztba (párnák, takarók közé) másnapig. Készíthető úgy is, hogy a paradicsomot nyersen passzírozzuk át, és csak egyszer forraljuk fel. Ízesíteni nem szükséges. Én azonban 10 liter paradicsomléhez főzés közben mindig keverek 1 ek sót.
Szeretem az egyben sült húsokat, nincs velük sok munka, a sütő dolgozik, ízletesek, zamatosak, hidegen, melegen egyaránt fogyaszthatók. A lényeg a fűszerezésen, a pácoláson – vagyis az előkészítésen van. Rozmaringgal, kakukkfűvel, vagy kész fűszerkeverékekkel, mint például az adzsika csodás ízű, puha, omlós, „egybensültek” készíthetők. Süthető így oldalas, karaj, tarja, vagy császárszalonna, széles a választék.Most bőrös, fiatal sertés karajt készítettem, mentalevéllel, fokhagymával, római köménnyel
Hozzávalók: 1,5-2 kg bőrös sertés karaj, 1 babérlevél, pár szál mentalevél, 1 fej fokhagyma, tengeri só, frissen őrölt bors, 1 tk római kömény
Elkészítés:A karajt vegyük le csontról, és rajta lévő bőrt átlósan, rombusz alakban kockázzuk be. Tegyük a húst egy sütőtálba helyezett beolajozott fóliára, bőrrel lefelé. Kenjük meg a karaj húsos, felső oldalát kevés olajjal, fűszerezzük sóval, borssal, szórjuk meg vastagon a köménymaggal, és a vékony szeletekre vágott fokhagymával. Rakjuk mellé a babér-és mentalevelet.Takarjuk le a húst alufóliával, és 180°C fokra előmelegített sütőben süssük 1 órát. Vegyük ki a húst a sütőből, bontsuk ki a fóliát, fordítsuk meg rajta a karajt, és a bőrös oldalát sózzuk meg erősen, ettől lesz a bőre ropogós. Melegítsük elő a sütőt maximális hőfokra, sütőtől függően ez 250-300°C fok. Tegyük vissza a karajt az előmelegített sütőbe, és süssük addig, amíg a bőre szép piros, ropogós nem lesz.Tálaljuk melegen burgonyapürével, salátával. Hidegen, vékonyra szeletelve szendvicsekbe is kitűnő.
A mascarpone krémsajt vagy tejszínkrém? Ahogy tetszik. Tejszínből készül, túró állagú, sótlan, olasz lágy sajtféle, egy univerzális dolog, az lesz belőle, amit beleálmodunk. Édesítve a legkülönbözőbb desszertek alapanyaga, legismertebb ilyen a tiramisu, melynek én a gyümölcsös változata mellett teszem le a voksom. Sósan, más markáns sajtokkal, zöldfűszerekkel keverve, szendvicsekre kitűnő – írtam korábban a Narancsos mascarpone torta kapcsán. Készítettem már fügével, görögdinnyével, őszibarackkal. Egyik különlegesebb, mint a másik, vacsorákon, partikon „villoghatunk” egy ilyen desszerttel.
Most viszont sós mascarpone-variációban gondolkodtam, mégpedig, kés-villa nélkül is könnyen fogyasztható partifalatokban. Így esett a választásom az omlás (linzer) tésztából sült kosárkákra - zucchini tartlets. Ezek a kosárkák is igazi Jolly Jokerek, mert süthetők édesre vagy sósra, és ugyanígy tölthetők édessel vagy sóssal. A kosárkák is többféleképpen készülhetnek: ha van időnk, akkor a tésztát magunk is megsüthetjük, ha nincs, akkor vehetünk félkész vagy fagyasztott tésztát is. A kosárkákat süthetjük együtt a töltelékkel, de előre is, aztán csak tálalás előtt töltjük meg, és pár perc alatta sütőben 220 C fokon „összesütjük”.
Ez egy sós, mascarponés cukkinis változat, együtt sütöttem a kosárkákat a töltelékkel. Előnye, hogy nem kell külön megsütni a zöldségeket, tehát extra zsiradék hozzáadása nélkül készül, ugyanis a mascarpone elég zsírosságot biztosít.
Hozzávalók: 3 gyenge, friss cukkini, 1 schalotta, 2 cikk fokhagyma, friss kapor petrezselyemlevél, 250 g mascarpone, frissen őrölt só, bors, kevés reszelt parmezán
a tésztához: 20 dkg liszt, 12 dkg vaj, 1 tojás, 1 csipet só, olvasztott vaj a formák kikenéséhez
Elkészítés:A vajas tészta készítésénél alapkövetelmény, hogy hideg anyagokkal és gyorsan dolgozzunk. Morzsoljuk össze az átszitált lisztet a vajjal, ezután adjuk hozzá a sót és a tojást. Gyorsan dolgozzuk össze, cipót formálva, fóliába csomagolva egy órára tegyük a hűtőbe.
Közben készítsük el a tölteléket. Gyaluljuk le tökgyalun a cukkinit, sózzuk meg. Hagyjuk a sóban 10 percet állni, hogy levet eresszen, aztán nyomkodjuk ki jól a sóból. Keverjük össze a mascarponéval, az apróra vágott hagymával, petrezselyemlevéllel és kaporral, a kinyomott fokhagymával, daráljunk rá sót és borsot, ízlés szerint.
Ezután a tésztát négyzet alakúra nyújtsuk ki, vágjunk belőle 10x10 cm négyzeteket, és helyezzük a kivajazott sütőformákba. A tésztát a formákban nyomkodjuk kicsit meg, hogy felvegye a sütőforma alakját, és villával szurkáljuk meg.
Töltsük meg a kosárkákat a töltelékkel, reszeljünk rá parmezánt, és 200°C fokra előmelegített sütőben süssük meg. Ez kb 35-40 perc, addig süssük amíg a tészta és a sajt szép pirosra, ropogósra sül. Ebből a mennyiségből 12 (+1) kosárka készült. 
