2012. január 10., kedd
Feketekagyló fehér borban, főtt garnéla
A feketekagyló-idény szeptembertől április tart, vagyis az „r-betűs” hónapokra korlátozódik. Annyira finom, és egyszerű az elkészítése, hogy legalább egyszer érdemes megkóstolni, esetleg étteremben, aztán, ha nem ízlik, hát legfeljebb nem iktatódik be a családi menübe. Én nagyon szeretem, de csak friss kagylót érdemes venni, mert a konzervált, saját levében tartósított társa, szerintem semmilyen élvezeti értékkel nem rendelkezik.
Ettől még különlegesebb csemege a jakabkagyló. Most már itthon is mindkettő kapható. És tényleg, ami mellette szól még, a gyors és egyszerű elkészítési módja.
Főtt garnélával igazi, pillanatok alatt elkészíthető, vendégváró falatok. A garnéláról, tisztításáról, sütéséről, már többször tettem említést, de a főtt garnéla is mesés csemege, nem is kell hozzá semmi, esetleg valami mártogatós, vagy csak egy kis szójaszósz, ahogy a kínaiak is eszik.
A feketekagyló legegyszerűbb elkészítési módja a következő: finomra vágott hagymát kevés olajon üvegesre pirítok, felöntöm fehér borral, felforralom, beledobom a megtisztított kagylókat, és a gőzben addig párolom, amíg a kagylók kinyílnak. Só, bors, esetleg pici sáfrány. Kész.
Ez az alaprecept. Aztán variálható, bonyolítható: adható hozzá sárgarépa, szárzeller, de nagyon finom a tejszínes fokhagymaszószos variáció is. A belgák sült krumplit szolgálnak fel hozzá, a „moules et frites”, már-már nemzeti eledelnek számít, de kísérőként természetesen nem maradhatnak el mellőle a finomabbnál finomabb belga sörök sem. Mivel a kagylónak és az ilyen módon tálalt garnélának is sok a hulladéka, nagyobb mennyiségekkel kell számolnunk.
Hozzávalók: 2 kg feketekagyló, 2 dcl száraz fehér bor, 5 dkg vaj, 3 shalotta, 3 cikk fokhagyma, 1 sárgarépa, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors
Elkészítés:
A kagylókat folyóvízben jól megmostam, kefével átdörzsöltem, a szakállkákat eltávolítottam. A nyitott kagylókat, ha vannak ilyenek, ki kell dobni, a főzés után pedig azokat, amelyek esetleg nem nyíltak ki.
A vajon üvegesre pároltam a hagymát, hozzáadtam a felaprított fokhagymát, a vékony karikára szeletelt sárgarépát és 5 percig együtt pároltam. Ezután hozzáöntöttem a bort, összeforraltam és beleraktam a kagylókat. A fazekat lefedve, párszor megrázogatva, a kagylókat 5-6 percig mérsékelt tűzön pároltam, amíg az összes kagyló kinyílt. A párolóedényből kivéve friss zöld petrezselymet szórtam és borsot daráltam rá. Azonnal tálaltam. Sült krumpli mellett/helyett kitűnő hozzá a pirítós, és esetleg a fent említett sör.
Címkék:
előétel,
feketekagyló,
garnéla,
garnélarák,
kagyló,
könnyű vacsora,
moules et frites,
rák
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Most láttam csak meg, hogy újra garnéla van nálad:) Nagyon szeretem, sajnos a kagylót nem, talán egy szerencsétlen gyomorrontás az oka. Ez igen mély nyomokat hagyott bennem. De különben ha csak magam lennék minden nap megenném a rákot, mindegyiket. A képed megint szuper lett:)
VálaszTörlésA főtt garnéla nagyon jo ötlet. Feketekagylót fehér borban már csináltunk, de eggyutt ez nagyon finomnak hangzik.
VálaszTörlésEz igen! Valami mennyei finomság. :)
VálaszTörlésNagyon ízléses,szép a fotó!Még az is megkívánja,aki nem akarja!!
VálaszTörlés