Ez a sült karfiol nagyon gyorsan elkészíthető elegáns előétel, de diétázóknak, vegetáriánusoknak akár főétel is lehet. A csodás ötletet itt találtam, kicsit módosítva, az alábbiak szerint készítem, csak ajánlani tudom, nekem így vált be.
Hozzávalók: 2 egész karfiol, 2-3 ek olívaolaj, só, frissen őrölt színes bors, 1/2 tk édeskömény
Elkészítés:A karfiolról távolítsuk el a külső leveleket, öblítsük le folyó víz alatt, és szeleteljük fel 8-10 mm vastag szeletekre. A torzsáját ne vágjuk ki (én megtettem, hiba volt...). Ilyen steakszerű szeleteket ugyanis csak a karfiol közepéből vághatunk ki, jó ha összetartja a torzsa, a leeső karfiolrózsákból készítsünk levest. Az így felvágott karfiolszeleteket sózzuk meg, daráljuk rá a borsot, és az édeskömény magját. Olajszóróval fújjuk be a szeleteket, ennek híján egy ecsettel kenjük rá az olajat. Egy, a sütőben is használható serpenyőben forrósítsuk fel az olajat, és a befűszerezett karfiolszeleteket süssük szép pirosra, oldalanként kb. 2 perc alatt. Rakjuk be a serpenyőt a 180°C-fokra előmelegített sütőbe és süssük a karfiolszeleteket kb. 10 perc alatt készre. Vigyázzunk, ne süssük túl, maradjanak a szeletek enyhén roppanósak, így a legfinomabb. Tálaláskor szórjunk rá fekete szezámmagot és rózsaborsot, esetleg pár csepp szezámolajjal fokozhatjuk az élvezetet.
Már többször említettem, sütőben sütve minden zöldség finomabb. Legalábbis szerintem. Így aztán aki nem szereti a káposztát, a kelkáposztát, a kelbimbót, a brokkolit hagyományosan elkészítve, nyugodtan próbálkozzon ezzel a módszerrel; garantáltan megszereti. Természetesen nem hagyható ki a házilag készíthető chipsek sorából az alma-, a burgonya-, a csicsóka- de a cékla-chips sem.Egyszerű, gyors és – nem mellesleg – látványos, ezek is igazi „villantós dolgok”.
Hozzávalók: kelkáposztalevelek, olaj, só
Elkészítés:A kelkáposztaleveleket folyó vízben mossuk meg és szárítsuk meg papírtörlővel. Vágjuk ki a vastagabb ereit, vagy ezek mentén tépkedjük tetszőleges darabokra. Melegítsük elő a sütőt 200°C-fokra. Fektessünk a tepsire sütőpapírt, a kelkáposztaleveleket olajszóróval permetezzük be, vagy ecsettel vékonyan kenjük be valamilyen finom olajjal, szórjunk rá nagy szemű kristálysót és süssük 4-5 perc alatt ropogósra.
Amiben túró van, csak jó lehet. Kezdve a Túró Rudival, ami minden gyermek (és felnőtt) kedvence, folytatva a túrótortákkal, a különböző túrós süteményekkel, pogácsákkal, a csodás túrógombóccal vagy túrófánkkal. És természetesen nem hagyható ki a túrós palacsinta sem. Nem túlzás, túró nélkül nem élet az élet. De erről külön történeteket tudnának mesélni az olyan országokban élő magyarok, ahol nem kapható túró. Náluk minden visszaúton lapul túró és Túró Rudi a bőröndben.Ez a túrókocka most a kedvencünk. Elkészítése végtelenül egyszerű, nem kell dagasztani, keleszteni, csak "keverem-kavarom" és pillanatok alatt elkészül. Először egy ilyen a receptet itt olvastam, de nagyon sok hasonló van a világhálón, különbség az összetevőkben és ezek arányaiban van. "Konyhatúrásként" én is módosítottam egy kicsit rajtuk, nekem az alábbi arányok és összetevők a nyerők. Hozzávalók: 500 g túró, 500 g 20%-s tejföl, 120 g kristálycukor, 120 g liszt (félfogós), 100 olvasztott g vaj, 8 tojás, 1 citrom lereszelt héja, 1 ek rum, 1 tk vaníliakivonat, 50 g mazsola, kevés vaj és liszt a tepsi kenéséhez/szórásához
Elkészítés:
A túrónak szerintem krémesnek kell lennie, ezért törjük át botmixerrel. Válasszuk szét a tojások sárgáját és fehérjét. Ezután keverjük össze a túrót a cukorral, a tejföllel, a tojássárgájával, a vajjal és a liszttel. Adjuk a masszához a mazsolát, a vaníliakivonatot, a rumot, reszeljük bele a (kezeletlen) citromhéjat és végül több részletben a tojások keményre vert habját.Öntsük a masszát egy kivajazott és liszttel megszórt tepsibe (nálam: 30x20 cm) és 180°C fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt süssük készre. A készenléti állapotot tűpróbával ellenőrizzük. Tálaláskor szórjuk meg porcukorral. Szerintem langyosan a legfinomabb, lágy, krémes, de forrón is kínálhatjuk, akkor viszont egy gombóc vaníliafagylalttal.
