A gránátalma

A gránátalma Közép-és Dél-Ázsiában honos cserje, kisebb méretű fa, innen került Európa földközi-tengeri területeire, de találhatók gránátalmafák Tirolban, Dél-Amerikában, Észak-Afrikában, Kínában. A gránátalma gyümölcsét a szerelem és a termékenység szimbólumaként nagy becsben tartották már az ókorban. Erről tanúskodnak a feltárt sírok gránátalmát ábrázoló díszítőelemei is. Említés található róla a Bibliában: “Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába, te oktatgatnál engem, én meg borral itatnálak, fűszeressel, gránátalma borral.” (Énekek éneke, 8.fejezet.1 vers). Szépsége miatt Aphrodité gyümölcsének is nevezik, ugyanis a legenda szerint, ő ültetett először gránátalma bokrokat Ciprus szigetén.
Szépsége mellett nem elhanyagolható egészségre gyakorolt kedvező hatása. Kitűnő antioxidáns, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz. Fogyasztása mindenkinek javasolt. A gránátalmalé kellemes ízű szomjoltó, üdítő ital, a gyümölcs maga pedig salátákhoz és desszertekhez is kitűnő. Fantasztikus látvány és csodás csemege a gyümölcsös tiramisu gránátalmával. Készülhet belőle likőr, lekvár, ecet és bor is.

Szülinap

Birszselé és birssajt

Valahol olvastam, a birsalmát az ókorban a szerelem, a boldogság, a termékenység szimbólumának tartották. Ez talán a birsalma szépségének is köszönhető, mert, szerintem, nagyon szép gyümölcs. De szépsége mellett legnagyobb értéke mégis magas vitamin- és ásványianyag-tartalma. Nyersen nem igazán fogyasztható, feldolgozva viszont sok lehetőséget rejt magában. Számomra a legcsodálatosabb csemege a birssajt és -zselé. Erre egyaránt alkalmas a birsalma és a birskörte. 
  

Birssajt készítése nem a legkönnyebb feladat, de megéri a fáradságot, finom nasi, szuper gasztroajándék, és a kandírozott narancshéj mellett nálam elmaradhatatlan kelléke a karácsonyi püspökkenyérnek. Ha csak birssajtot akarunk készíteni, akkor szerintem ez legjobb recept. A tavalyi sikereken felbuzdulva az idén is nekiláttam a birssajt készítésének, sőt, egyet tovább lépve a birszselét is beiktattam. Zselét már készítettem bodza- és pitypangvirágból is, de a birs, magas pektintartalma miatt, más eljárást igényel. Pektin vagy más zselésítőanyag hozzáadása nem szükséges, a birszseléhez a főtt birsből kinyert levet csak főzni kell a kívánt sűrűség eléréséig, attól függően, mi az elérni kívánt állag. Ha szeletelhető, később esetleg cukorral vagy csokival bevont zselét akarunk, akkor tovább, ha zsemlére, süteményre kenhető állagút, akkor rövidebb ideig. Most ilyet is, olyat is készítettem.
  


Hozzávalók: 2 kg birsalma, 1 citrom, 1 vaníliarúd, 70 dkg cukor /liter/kg

Elkészítés: 
A birsalmákat megmostam,vékony szeletekre vágtam, kimagoztam, és egy fazékban, annyi vizet öntve rá, hogy éppen csak ellepje, feltettem főni. Mérsékelt tűzön, körülbelül egy óra alatt puhára főztem. Ezután krumplitörővel a birsalmát a főzővízben összetörtem, a kapott masszát egy tüllzsákba töltöttem, egy tál fölé akasztottam, és hagytam csöpögni 4-5 órán keresztül. Ezután lemértem a kapott lé mennyiségét, és literenként adtam hozzá 70 dkg cukrot, belecsavartam 1 fél citrom levét, felforraltam, és mérsékelt tűzön a kívánt zselésedésig főztem. Egy részét üvegekbe töltöttem, és száraz dunsztban hagytam kihűlni. A másik részt tovább főztem, és a végén lapos tálkákba mertem hűlni. Készítettem natúr, gránátalmalével és levendulavirággal ízesített változatban is. A kihűlt és felvágott zselék egy részét cukorba forgattam.

A tüllzacskóban fennmaradt birshúst lemértem, és most is minden kilogrammhoz 70 dkg cukrot kevertem. Hozzáadtam a citrom másik felének a levét, a felvágott vaníliarudat, és a masszát mérsékelt tűzön, állandóan kevergetve, újraforraltam. Addig főztem, amíg kellő sűrűségű nem lett, ez körülbelül 20 perc. Ha sokáig főzzük, megbarnul. Ezután a pépet egy hőálló tepsiben, 2 cm vastagon elterítettem (a vaníliarudat előzőleg eltávolítottam belőle) és száradni hagytam. Ha kellőképpen megszilárdul, táblára borítva a másik oldalát is ki kell szárítani. A teljes megkeményedés után szeletelhető. Tárolása hűvös, száraz helyen javasolt.
 

Banánkenyér csokoládéval

A banánkenyér (is) viszonylag új keletű dolog számomra, ahogy már a fordított banánkenyér esetében említettem, nemrégen találkoztam vele először. Viszont annál jobban megkedveltem. Elkészítése egyszerű, gyors. Ha robotgéppel készítjük, ez is olyan „bedobálós”, elég a hozzávalókat a gépbe rakni, és egy pillanat műve a keverés-kavarás, de tálban összekeverni sem tart tovább pár percnél.

Hozzávalók: 3-4 érett banán, 200 g liszt, 75 g vaj, 150 g cukor, 1 tojás, 1 vanília, 1 tk sütőpor, 1 csipet só
 
Elkészítés:
A banánokat villával összetörtem, fakanállal hozzákevertem az olvasztott vajat, a cukrot, a tojást és egy vanília kikapart belsejét. A lisztet összekevertem a sütőporral, a sóval, és hozzákevertem a banános masszához. A masszát egy kivajazott, liszttel megszórt sütőformába öntöttem, és előmelegített sütőben 180°C fokon 50-60 percig sütöttem. Sütőformából kivéve felszeleteltem, és még melegen étcsokoládét reszeltem a szeletekre, ami csodásan ráolvadt. Így hagytam kihűlni. Ha nem azonnal fogyasztjuk, akkor egészben hagyom kihűlni, és esetleg utólag szórom meg mandulával, dióval, vagy meglocsolom olvasztott csokoládéval.

Sajtos rúd

Ha vendégeket várunk, és nem akarunk nagy főzőcskézésbe kezdeni, igazán jó szolgálatot tesznek a szendvicsek, partifalatok, pogácsák, sósperecek és zöldséges ropogtatnivalók, mártogatósok. Ez a sajtos rúd is jól beleillik a sorba, egy igazi Jolly Joker. Elkészítése egyszerű, jól tárolható, tehát előre is megsüthetjük. Készülhet sajttal, köménymaggal, sóval.

Hozzávalók: 300 g liszt, 150 g vaj, 150 g sajt, 1 tojás, 1 tojássárgája, 2 ek tejföl, 1 mk só, 1/2 sütőpor
 
Elkészítés: 
A vajas tészta készítésénél alapkövetelmény, hogy hideg anyagokkal és gyorsan dolgozzunk. Először a lisztet összekevertem a sütőporral, átszitáltam, és „összemorzsoltam” a vajjal. Ezután adtam hozzá a sót, a tojást, a tejfölt, a megreszelt sajt felét, és sima tésztává dolgoztam. A tésztából cipót formáltam, fóliába csomagoltam, és 5-6 órára a hőtőbe tettem. (A tésztát este is elkészíthetjük, és reggel sütjük.)
Ezután a tésztát enyhén lisztezett munkalapon 5 mm vastag téglaformára kinyújtottam, melyet egy derelyemetszővel csíkokra vágtam. A rudakat a tojássárgájával megkentem, a reszelt sajt másik felével megszórtam, és 180°C fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt, szép pirosra sütöttem. 

Fedezzük fel újra a hajdinát

A hajdina évszázadok óta ismert, Közép-Ázsiából került a Távol-Keletre és Európába. Nem gabona, a keserűfélék családjához tartozik, azért sorolják mégis azok közé, mert az elkészítési és felhasználási módja hasonló, háromszögletű magját egészben vagy hántolva, vagy megőrölve lisztként használják. Újabban már kapható hajdinapehely is, ami müzlibe, joghurtba kiváló.
A hajdina kitűnő és rendkívül értékes élelmiszer. Magas fehérje-, ásványi anyag-, rost- és vitamintartalma miatt mindennapi fogyasztásra ajánlott. Sokféleképpen készíthető el, a hántolatlan hajdina megfőzve kitűnő köret, rizs vagy burgonya helyett, de hagymán pirított gombával, friss paprikával, paradicsommal, egy kis vajjal magában is fogyasztható - egy könnyű vacsora. Kitűnő húspótló vegetáriánusoknak, a felhasználási terület a fantázia függvénye, már töltött káposztát is készítettem vele.

Recept:

Ahhoz, hogy a hajdina omlós legyen, főzéskor fontos betartani az arányokat: egy rész hajdina, két rész víz. Főzés előtt ajánlatos a hajdinát száraz vagy enyhén olajozott serpenyőben megpirítani, ezáltal illatosabb lesz. Tegyük a hajdinát száraz serpenyőbe vagy egy kevés olajon pirítsuk aranybarnára mérsékelt hőfokon 3-4 percig, folyamatosan kavargatva, mert könnyen megég. Ezután adjuk hozzá a vizet, a sót és a legalacsonyabb hőfokon főzzük, amíg az összes vizet magába szívja. Ha a főzővízbe egy kisebb fej hagymát is beledobunk, esetleg borsozzuk, még pikánsabb lesz.

Üvegtészta – másképp

Az üvegtészta – cellophane or glass noodles – az átlátszó tészták különböző keményítőkből (mungóbab, rózsanád, manióka) és vízből készült egyik fajtája. Ázsia boltokban kapható. Kínában általában wokban sült ételekhez, vagy tavaszi tekercsekhez használják. Nevét onnan kapta, hogy főtt állapotban átlátszóvá válik. Különböző vastagságokban kapható. Nem összetévesztendő a rizstésztával, mely rizsből készül, és vízben főzés után inkább fehér, mint átlátszó marad.

Viszont az üvegtészta is fehér lesz, ha pár másodpercre forró olajba dobjuk.

Pillanatok alatt elkészül: az üvegtésztát 180°C fokra felmelegített olajba dobtam. Azonnal megdagad és kifehéredik. Papírtörlőn lecsöpögtettem, és kész. Partikon igazán „villoghatunk” vele, különleges, szép és finom.

Megsózva, príma ropogós nasi, lazac-vagy marhacarpaccio-hoz pedig nagyszerű köret. Ha különbüző ízesítésű (chili, fokhagyma, citromos, zöldfűszeres) olajba dobjuk, különleges ízű tésztákat kapunk.

Kelt rózsák

Kelt tészták készítése, a dagasztás amolyan „nem szeretem” dolgok közé tartozott nálam egészen a legutóbbi időkig. Aztán egy jó dagasztógép beszerzése után a helyzet valahogy megváltozott, bátrabban próbálkozom ezzel a műfajjal is. Első fecske a mogyorós-csokis kelt buci volt, aztán következett a kakaós csiga. Nem mondom, kell hozzá némi gyakorlat, tapasztalat – milyen a tészta optimális állaga, meg kelt-e, nem kelt-e túl –, szóval itt is igaz, „gyakorlat teszi a mestert”, de végül is, nem boszorkányság. Érdemes megtanulni.
A Gasztroblogok gyűjtőoldalon láttam először ezeket a kelt rózsákat, pontosan nem emlékszem melyik blogban, de rögtön elvarázsoltak, meg kellett nekem is sütnöm. A már korábban bevált kelt tészta receptem alapján, az alábbiak szerint készült.
 

Hozzávalók: 300 g liszt, 1,5 dcl tej, 50 g vaj, 50 g cukor, 2 tojássárgája, 20 g élesztő, 1 csipet só, 1 vaníliás cukor 
A tetejére: 1 tojássárgája, 1 ek jégcukor
 
Elkészítés: 
A langyos tejben elkevertem az élesztőt, a cukrot, egy kanál lisztet és hagytam „felfutni”, ez kb. 10-15 perc. A maradék lisztet egy tálba szitáltam, hozzámorzsoltam a vajat, hozzáadtam a sót, a két tojás sárgáját és a felfuttatott élesztőt. Robotgéppel sima tésztává dagasztottam. Addig kell dagasztani, amíg a massza elválik a tál oldalától és már nem ragad. A tésztát liszttel meghintve duplájára kelesztettem, majd enyhén lisztezett felületen vékonyra nyújtottam. Egy tetszőleges méretű pohárral – attól függően mekkora rózsákat akarok sütni, nálam ez most a vizes pohár volt – köröket vágtam ki belőle. Öt kört egymásra helyeztem, hogy háromnegyed részben takarják egymást. A köröket feltekerem, és középen kettévágtam. A kettévágott rész a rózsa alja, a másik végét pedig kihajtogattam – ez a rózsa szirma. A kész rózsákat sütőpapírral bélelt tepsire raktam, kellő távolságra egymástól.
Ezután kb. 30 percig a sütőben 35°C fokon kelesztettem. Sütés előtt mindegyiket lekentem tojássárgájával, megszórtam jégcukorral, és 180°C fokon légkeverésen kb. 15 perc alatt aranybarnára sütöttem. Teához, kávéhoz kitűnő, és látványnak sem utolsó.