Fügés crostini, avagy pirított kenyér mascarponéval és fügével

Mézzel sütve, nyersen szendvicsen vagy salátával, pármai sonkával, borhabbal, előételként, desszertként, csodás csemege a friss füge. Míg tart a szezon, gyorsan elkészíthető, igazi vendégváró falatok készíthetők vele. Télen már csak az aszalt fügében gondolkodhatunk, ami teljesen más, de azok között is van nagyon finom.
Hozzávalók: 8 füge, 8 szelet baguette, 150 g mascarpone, 1 ek olívaolaj

Fűszerezés:
- füge: fekete tealevél, 1 ek barna nádcukor
- mascarponekrém: vágott petrezselyemlevél, köménymag, koriandermag, kristálysó, színes bors
 

Elkészítés: 
A fügéket vastag szeletekre vágtam, sütőtálba raktam, megszórtam a nádcukorral, az elmorzsolt tealevelekkel, és 185ºC fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöttem. A mascarponét kikevertem a fűszerekkel, a baguette-t megpirítottam, vastagon rákentem a mascarponét és ráhelyeztem a langyos fügéket.
A kömény- és koriandermagot, a sót, a borsot frissen őröltem a krémsajtba. Mascarpone helyett készíthető friss kecskesajttal. Illatos tealevelek sokat „dobnak” a szendvicsen. Én most citrommal, bergamottal, fügével, lótuszvirágokkal, rózsaszirmokkal, aromásított Dammann (17) tealeveleket használtam. De jázminvirágos fekete teával is kitűnő.

Padlizsánnal töltött paradicsom

Kedvenc zöldségem a paradicsom, nem tudom megunni, csak legyen íze. Ez lényegében csak a nyári, szabad földben megtermett paradicsomokról mondható el, de kis munkával „tartósíthatjuk a nyarat”. Szerintem a kuktában eltett - vagy a napon aszalt paradicsom őrzi meg leginkább a nyári ízeket, de a fűszeres, ecetes paradicsom is kitűnő csemege. Azonban, a csodás ősznek köszönhetően, most még élvezhetjük a nyári ízeket.
A paradicsom nemcsak nyersen salátának kitűnő, hanem sütve is nagyszerű csemege. Nagyon finom grillezve, morzsában sütve, vagy töltve. Másik nagy kedvencem – a padlizsán, a fagyok beálltáig terem, igazán változatosan készíthető, alacsony kalóriatartalmú, zsiradékmentesen készítve pedig diétázóknak is ideális, bármilyen zöldséggel, hússal társítható. Kitűnő előétel a padlizsán caprese, a sült padlizsánkarikák, a zöldséggel vagy a kecskesajttal töltött padlizsán.
A zöldségekkel, paradicsommal töltött padlizsán után most paradicsomot töltöttem padlizsánnal. Így is működik.
 

Hozzávalók: 4 nagy paradicsom, 2 kisebb padlizsán, 1 hagyma, 1 cikk fokhagyma, só, bors, 1 szál rozmaring, 2-3 ek olívaolaj, 1 ek citromlé, zsemlemorzsa
 

Elkészítés:
A padlizsánokat egészben 190ºC fokos sütőben 25 percig sütöttem. Közben az apróra vágott hagymát az olajon a megsütöttem, beletettem a kinyomott fokhagymát. Levágtam a paradicsomok tetejét, eltávolítottam a magját és a belsejét, enyhén megsóztam. A húsos részt összevágtam, félretettem. A megsült padlizsán belsejét kanállal kivájtam, villával összetörtem, meglocsoltam a citromlével, és a felkockázott paradicsomhússal együtt a hagymához kevertem. Belevágtam a rozmaringleveleket, daráltam rá sót, színes borsot. Ezzel a töltelékkel a paradicsomokat megtöltöttem, megszórtam Panco-morzsával, ráhelyeztem a levágott „sapkát” és a 180ºC fokos sütőben 20 perc alatt megsütöttem. Langyosan, és hidegen is tálalható. 
 

Túrós pogácsa

 

Gyors, egyszerű recept, ezzel bárki megpróbálkozhat. Elrontani gyakorlatilag nem lehet, és nem mellesleg nagyon finom.

Hozzávalók: 250 g vaj, 250 g túró, 250 g liszt, só, ízlés szerint

Elkészítés:
A hozzávalókat keverjük össze, hűtőben pihentessük pár órát vagy egy éjszakát. Ezután nyújtsuk és szaggassuk ki, tetejét kenjük meg tojással és szórjuk meg sajttal, sóval, szezámmaggal stb.).
Előmelegített sütőben 190°C fokos sütőben süssük meg.

A receptért köszönet Gabriellának és Anriettnek az ügyes, dolgozó brüsszeli anyukáknak.

Padlizsán (újra)töltve - Imam Bayildi

A padlizsánt nem tudom megunni, de azért igyekszem mindig egy kicsit másképpen elkészíteni. Leggyakrabban zöldségköret készül belőle wokban, más zöldségekkel keverve, mivel ez a leggyorsabb. Azonban grillhúsokhoz, flekkenhez kitűnő a grillezett padlizsánszelet, előételként pedig a sült padlizsánkarikák, a grillezett padlizsán kecskesajttal, vagy a padlizsán caprese.
Kicsit hosszadalmasabb az elkészítése a padlizsánkrémnek, más néven zakuszkának, de megéri a fáradságot, mert télen igazán kitűnő csemege. Pár szelet pirítós, egy kis üveg zakuszka, és kész a finom, könnyű vacsora.

Méltán népszerű a töltött padlizsán, ugyanis nagyon változatosan készíthető, a fűszerezéstől függően. A töltött padlizsán egy „nagyon híres képviselője” a török eredetű Imam Bayildi, ami annyit jelent „az Imam elájult”. A fáma szerint a konstantinápolyi kalifával, az imámmal esett meg, hogy elájult a gyönyörűségtől, amikor megérezte a sült padlizsán illatát. Egy másik nézet szerint a felhasznált drága olaj mennyiségétől ájult el.

Hozzávalók: 4 padlizsán, 600 g paradicsom, 2 hagyma, 2 cikk fokhagyma, 50 g szeletelt mandula, 1 ek kapribogyó, 1 csokor petrezselyemzöld, 1-2 babérlevél, só, bors, cukor, 5 cl olívaolaj, 5 cl alaplé
 

Elkészítés:
A padlizsánokat hosszában kettévágtam, átlósan bekockáztam, és jól besóztam. Fél óra elteltével a padlizsánokat leöblítettem, jól kinyomkodtam, vágott felükkel lefelé alufóliával bélelt sütőtepsire raktam, és 190 C fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöttem.
Közben meghámoztam a paradicsomokat (ehhez a paradicsomot alul-felül kereszt alakban bemetszem és először pár másodpercre forró, aztán hideg vízbe dobva héját eltávolítom), magjukat eltávolítottam, és kis kockára vágtam. A mandulát száraz serpenyőben megpirítottam, a kapribogyót és a petrezselyemzöldet apróra vágtam.
A megsült padlizsánok belsejét egy kanállal kivájtam, villával összetörtem.
Az olajon üvegesre sütöttem a fél karikákra vágott hagymát, az áttört fokhagymát, hozzáadtam a felkockázott paradicsomot, az összetört padlizsánt, a kapribogyót, a petrezselyemzöld felét, a babérlevelet, a cukrot, sóztam-borsoztam, ízlés szerint, és mérsékelt tűzön 5-6 perc alatt összeforraltam. Hozzákevertem a mandulaszeleteket. Ezután a padlizsánokat, egy sütőtálba helyeztem, melyet megkentem olívaolajjal, megtöltöttem a paradicsomos-padlizsános keverékkel, aláöntöttem az alaplét és 220ºC fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt készre sütöttem. Tálaláskor megszórtam a maradék petrezselyemzölddel és cseppentettem mellé balzsamecetkrémet. Fogyasztani szobahőmérsékleten javasolt, magában kitűnő előétel, friss kenyérrel és/vagy joghurttal könnyű vacsora. Hidegen is nagyon finom.

Padlizsán caprese

Nem tudok ellenállni a piacon a csodás zöldségeknek, gyümölcsöknek, és általában ez határozza meg azt is, hogy aktuálisan mi kerül az asztalra. Bevásárlólistát csak ritkán készítek, ha konkrét menü elkészítése a terv. Most is ez történt, megláttam ezeket a padlizsánokat, hát meg „kellett” vennem. A padlizsán sokoldalúságáról már többször írtam, legismertebb talán a télire is eltehető padlizsánkrém vagy zakuszka. De emellett hajszálvékonyra szeletelve, forró olajban kisütve csodás chips. Kecskesajttal grillezve, vagy zöldségekkel sütve kitűnő előétel, wokban elkészítve, más zöldségekhez keverve, pedig grillhúsokhoz nagyszerű köret.Vegetáriánusok, diétázók pedig önálló fogásként is fogyaszthatják.

A mai előételt az olasz Insalata Caprese inspirálta, ami egy végtelenül egyszerű előétel-antipasto bivalymozarellából, bazsalikomlevélből, paradicsomból. Fűszerezése: só, bors, olívaolaj. Ízlés szerint adható hozzá petrezselyemzöld, fokhagyma és balzsamecet.

Tehát, az Insalata Caprese általam padlizsánnal továbbgondolt két változata következik. Egy hideg és egy meleg előétel.

Hozzávalók: 3 padlizsán, 4-5 színes paradicsom (sárga, piros, narancssárga), 10 dkg borsos lágy sajt, 1 dl olívaolaj, 1 csokor friss bazsalikomlevél, 1 cikk fokhagyma, só, bors

Elkészítés:
A padlizsánokat megmostam, 1 cm vastag szeletekre vágtam, és sóval megszórva 20 percet
állni hagytam. Ezután a karikákat enyhén összenyomtam, róla a sót folyóvízzel leöblíttettem, a vizet papírtörlővel felitattam, daráltam rá sót, borsot, és forró olajban oldalanként 2-3 perc alatt megpirítottam. A padlizsánokat papírtörlőre szedtem, az apróra vágott fokhagymát a visszamaradt olajba dobtam. A megsült padlizsánszeleteket két részre osztottam, az egyik felét lehűtöttem, az lesz a hideg előétel alapja, másik felét pedig sütőtálba helyeztem. A paradicsomokat karikára, a sajtot kis szeletekre vágtam, és a padlizsánszeletekre helyeztem. Bazsalikomlevelet tépkedtem rá és meglocsoltam a fokhagymás olajjal. Ezzel a hideg előétel kész. A meleg előételhez a sütőtálat 200 ºC fokra előmelegített sütőbe raktam, és 10 percig sütöttem.

Mézes sült füge mascarponéval

A füge - figs, Feigen, инжир - talán az emberiség legrégebben termesztett gyümölcse. Kr.e. 4000 évvel a szíriaiak már termesztették, sok utalás található róla a Bibliában is, ahol a fügefa a tudás fájaként szerepel, fügefalevél volt Ádámon a Paradicsomban, hogy elrejtse meztelenségét, miután megkóstolta a tiltott gyümölcsöt. Ma már nemcsak a mediterrán térségben, de egyes vidékeken nálunk is megterem.
Élettani hatása is jelentős, cukor- és rosttartalma igen magas, gazdag különböző ásványi anyagokban, tisztítókúrákhoz is javasolt. Kitűnő előételeket, antipastokat, desszerteket készíthetünk belőle, különleges ízeket varázsolva az asztalra. Nyersen, fűszerezve kevés borssal, meglocsolva pár csepp jófajta balzsamecettel, megszórva kecskesajttal vagy parmezánnal nagyszerű előétel, levegőn szárított sonkával kitűnő szendvics, vagy saláta. Süthető, grillezhető. Édesen, mézzel vagy cukorral készítve pedig különleges desszert.
Ez a desszert mézes, kardamommal fűszerezett sült füge, citromos mascarponéval.
 
Hozzávalók: 8 füge, 4 ek méz, 0,3 cl konyak, 100 g mascarpone, 1 ek porcukor, 1 kk kardamommag, egy citrom lereszelt héja, 1 ek pirított fenyőmag
 
Elkészítés: 
A kardamommagot mozsárban összetörtem, összekevertem a mézzel, a konyakkal. A fügéket felül kereszt alakban bemetszettem, egy sütőtálba tettem, ráöntöttem a mézes keveréket, és 200 ºC fokra előmelegített sütőben 12 percig sütöttem. Közben a hideg mascarponét kikevertem a porcukorral, a citrom lereszelt héjával, és egy száraz serpenyőben a kicsit megpirított és durvára vágott fenyőmaggal. Tálalásig hűtőbe tettem. A megsült fügét a hideg mascarponéval tálaltam. Mesefinom lett.

Tejes kifli

Szeretem a kenyeret! Lehet, ez most, a szénhidrátcsökkentett diéták korában, nem éppen „trendi”, de nincs mit tenni, nem tudok, és nem is akarok lemondani a jó kenyér élvezetéről. Viszont a kenyér minősége, ahogy már a dagasztás nélküli kenyér (DNK) kapcsán is említettem, nálam „kardinális” kérdés. Ezért aztán folyamatosan próbálkozom különböző lisztekkel, módszerekkel. Kenyérsütő gépem nincs, nem is tervezem a beszerzését, a sütőm rendelkezik több kitűnő kenyérsütő programmal, ez nekem elég.
Általában a dagasztás nélküli kenyeret sütöm, de a francia baguette sikerén felbuzdulva, és egy jó dagasztógép beszerzése után, már „veszélyesebb vizekre is merészkedem” – dagasztok! Ilyen kiflit nyáron a Balatonon kóstoltam, ízlett nagyon, hát elkértem a receptet. Megsütöttem. Jó lett.

Hozzávalók: 70 dkg liszt, 2 ek tejpor, 2 csapott tk só, 2 dkg élesztő, 1 ek cukor, 4 dl langyos tej, 2 dkg olvasztott vaj
- tetejére: nagy szemű só, mák, lenmag, szezámmag, köménymag – tetszés szerint.

Elkészítés:
Az élesztőt egy kevés langyos tejben felfuttattam, és a hozzávalókat robotgépben megdagasztottam, majd duplájára kelesztettem. A megkelesztett tésztát két körlappá nyújtottam, a lapokat nyolc-nyolc cikkelyre vágtam, ezeket a hosszabbik végénél fogva feltekertem. A kifliket tepsire raktam, még fél óráig letakarva pihentettem. Végül tetejüket vízzel megkentem, megszórtam szezámmaggal/sóval és 190 ºC-ra előmelegített sütőben légkeverésen 15 perc alatt készre sütöttem.

 

Sós uborka télire

A csodás friss zöldségek, saláták mellett a nyár nagy kedvence a kovászos uborka és káposzta. Mindenkinek van rá egy tuti receptje, különböző friss és egyéb fűszerekkel nagyon változatosan készíthető, a lényeg a só és a napsütés. Emellett nagyon finom a ropogós orosz sós uborka, amely lényegében fűszeres kovászos uborka, kenyér nélkül erjesztve. Csodás csemege. Hűtőszekrényben több hónapig eltartható, viszont nálam a hűtőkapacitás általában elég neuralgikus kérdés, sosincs benne elegendő hely, pedig jó nagy hűtőszekrényem van, ezért aztán, hogy télen se kelljen nélkülözni ezt a kitűnő csemegét, megszületett a sós uborka továbbgondolt verziója, a kamra polcán eltartható, ecet nélkül készített csemegeuborka. Mivel, aki olvas, tudja, tartósítószert semmihez, és sohasem használok, a tartósítás legfontosabb módja a sterilizálás, vagyis a vízben dunsztolás, „szakemberekkel˝ konzultálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy, ha a már ismert módon elkészítjük a sós uborkát, és utána sterilizáljuk, eltartható lesz. Itt tartunk most, vagyis a korábbiakban ismertetett módon elkészítettem a sós uborkát, amikor elég érett lett, kisebb üvegekbe raktam, felöntöttem a saját levével és csemegeuborkánál leírt módon sterilizáltam. A „fejleményekről” később beszámolok.

Paprikaszezon - Töltött paprika

Tartozom egy vallomással: sokáig fogalmam sem volt róla, mi az a TV-paprika, de ma sem vagyok meggyőzve arról, hogy ez „hivatalosan” tölteni való paprikát jelent. Hogy a TV-hez nincs köze, azt rögtön gondoltam. Köznyelv...? Szóval, szeretem a paprikát frissen szendvicsbe, salátába, sütve, fűszerként, és töltve is, de csak a húsos, színes, ízletes fajtákat, a TV (vagy inkább TV-ként árusított) nem tartozik ezek közé.
És ahogy a töltött káposztából is az apró levelekbe töltött az igazi, ez szerintem a paprikára is igaz. Ne legyen egy töltött paprika akkora, mint az öklöm. Ez, persze, egy szubjektív vélemény.
 
Hozzávalók: 20 db kis piros, sárga paprika, 40 dkg darált sertéshús, 1 kg paradicsom, 1 hagyma, 1 tojás, 100 g rizs, só, bors, 1 tk paprika, cukor, 1 ek liszt, 50 g libazsír vagy olaj
 
Elkészítés:
A paprikát megmostam, kicsumáztam. A zsíron üvegesre sütöttem az apró kockára vágott hagymát, és elkevertem a darált hússal, melybe beletettem a rizst, a tojást, a petrezselyemzöldet, a paprikát, a sót és a borsot. A masszát jól összedolgoztam és lazán a paprikákba töltöttem. A megtöltött paprikákat egy fazékba raktam, annyi vizet öntöttem rá, hogy éppen csak ellepje, a főzővizet kicsit megsóztam, és lefedve főztem. Amikor a paprika félig elkészült, rátettem a meghámozott, negyedekbe vágott paradicsomot, és készre főztem. A paradicsomok hámozása mindig a korábban leírtak szerint történik. A paradicsomos lé, ízlés szerint ízesíthető egy csipet cukorral.
A főzés bejezése előtt tehető rá 1 ek zsírból és 1 ek lisztből készített rántás. Kitűnő köret hozzá a vízben főtt, sós burgonya.
Baráti köröm egyes „szakértői” szerint, a megtöltött paprikákat nem vízben, hanem eleve paradicsomlében kell főzni. Még nem próbáltam így, de sosem késő...