2012. május 30., szerda

Csibeburger bazsalikommal


A hamburger sokunk kedvence, persze nem mindegy, hogyan és miből készül; az „igazi”, természetesen szabad tűzön, grillen, és marhahúsból, ami programnak sem utolsó. De a csirkemell „felturbózása projekt”, wokban készült fogásai mellett, másik nagyszerű lehetőség ez a pestóval, bazsalikommal, tejszínnel gazdagított csibeburger.
Fogyasztható zsemlében mozarellával, guacamole-lal, vagy salátával és sült vagy főtt újkrumplival.
 

Hozzávalók: 500 g csirkemellfilé, 1 hagyma, 1 tojás, 1 ek olívaolaj, 50 ml tejszín, 2 ek pesto, 1 kisebb csokor friss bazsalikomlevél, 1 kk piros, enyhén csípős paprika, frissen darált só, bors, ízlés szerint, 20 g vaj
 

Elkészítés:
A hagymát apró kockára vágtam, az olívaolajon megfuttattam, és a tűzről levéve belekevertem a piros paprikát. A csirkemell felét 1x1 cm kis kockákra vágtam, a másik felét késes aprítógépben a tojással, a tejszínnel, a pestóval, a bazsalikomlevéllel, a megpárolt hagymával együtt felaprítottam. Ehhez a masszához kevertem a felkockázott csirkemellet, sóztam, borsoztam és 10 cm átmérőjű korongokat formáztam belőle.
A sütőt előmelegítettem 160°C-fokra, és egy sütőpapírral kibélelt tepsin a korongokat 10 percig sütöttem, melyeket a sütőből kivéve egy serpenyőben a felolvasztott vajon aranybarnára pirítottam.
A pesto, bazsalikomból a spenótpesto-nál leírtak szerint készült.


2012. május 29., kedd

Citromos zöldborsóleves


A mentás és a zsenge zöldborsóleves után, itt van a tejfölös, citromos variáció. Ez is mesefinom. Elkészítése megegyezik a natúr változattal, annyi különbséggel, hogy a főzés befejezése előtt belekevertem 50 g krémes joghurt és 50 g tejföl keverékét, ügyelve a hőkiegyenlítésre (hogy a tejfölös keverék ki ne csapódjon).
Tálaláskor citrommal ízesítettem.

2012. május 28., hétfő

Nam-Pla Wan - thai édes-sós dip gyümümölcsökhöz


A thai konyha (is) a szívem csücske. Persze a nagyszerű, hagyományos magyar konyha is, imádom a paprikás csirkét, a bográcsgulyást, de ahhoz „túl rövid az élet”, hogy ne kóstoljuk meg a nagyvilág ételcsodáit. Utazásaink során, bárhol járunk, mindig megkóstoljuk a számunkra még elfogadható helyi specialitásokat. Így ettem már különleges halakat, békát, csigát...

A thai konyha, akárcsak a kínai vagy az indiai, nagyon sok és friss alapanyagot használ, zsírszegény elkészítési módokat, és rövid főzési-sütési időket alkalmaz. Ezáltal nemcsak az egészségtudatos táplálkozás híveinek, de fogyókúrázóknak is vonzó lehet. A különleges fűszerek, a csodás színek teszik látványossá és az ínyencek kedvenceivé. A különböző szószok, mártogatósok különlegessé varázsolják még a legegyszerűbb ételeket is. Kihagyhatatlan és közkedvelt halhoz, garnélához a thai édes chiliszósz vagy chilidzsem, a Nam Prik Pao.
Az édes és sós ízek kombinációjával készült ételek különleges kulináris élmény forrásai. Ennek csodálatos reprezentánsa ez, a Thaiföldön zöld mangóhoz kínált mártogatós, dip. Zöld mangó helyett kitűnőek hozzá a savanykás almák, főleg a Granny Smith. Lehet egy különleges desszert, de szerintem előételként is megállja a helyét. A recept eredetiben a „SheSimmers” blogon olvasható. Elkészítése egyszerű, gyors, nagyvárosokon kívül gondot csak az alapanyagok beszerzése okozhat (az Ázsia boltokban minden kapható). 


Hozzávalók: 330 g pálmacukor, 80 ml halszósz, 8 g rákpaszta, 2 shalotta, 66 g szárított garnéla, chili
 

Elkészítés:
A pálmacukrot mozsárban összetörtem, a rákpasztával és a halszósszal együtt egy fazékban mérsékelt tűzön felforraltam, amíg a cukor elolvadt. A tűzről levéve hagytam lehűlni, kb. 45 °C fokra. Juharszirupszerű ragadós szószt kapunk. Ezután a hagymát vékony szeletekre vágtam, a szárított garnéla felét kávédarálón ledaráltam, a másik felét egészben hagytam és a lehűlt szirupba kevertem. A meleg szirupban a hagyma megfonnyad, a garnélapelyhek pedig „testet adtak” neki. Végül belekevertem az apróra morzsolt chilit, melynek mennyisége tetszőleges.
A pálmacukor fele helyettesíthető barna vagy finomítatlan nádcukorral. Jól záródó üvegben hűtőben pár hétig tárolható.




2012. május 27., vasárnap

Zsenge zöldborsóleves


A zöldborsó feltételezések szerint Afganisztánból és Abesszíniából került Európába, már a rómaiak és a görögök is ismerték. Nálunk egész évben kapható mélyhűtött formában, de frissen az igazi, júniustól augusztus közepéig folyamatosan terem.
Vitaminokban gazdag, jelentős B1, B2, és C vitamin tartalma, kiváló szénhidrát- és fehérjeforrás.
Készíthető belőle leves, köret, saláták. Rántott csirke párolt cukorborsóval, csodás párosítás. Nem nagyon tudok frissebb, könnyű kora nyári levest elképzelni, mint a már idei sárgarépából és zsenge zöldborsóból készült zöldséglevest. Elkészítése roppant egyszerű, a hangsúly a friss zöldségeken, és a hozzáadott zöldfűszereken van.
 

Hozzávalók: 50 dkg kifejtett zöldborsó, 1 hagyma, 2 petrezselyemgyökér, 3-4 sárgarépa, 2 ek olívaolaj, 1 ek liszt, 1,5 csontlé, só fehér bors, petrezselyemzöld, oregánólevél
 

Elkészítés:
A hagymát az olajon megfuttatom, hozzáadom a megtisztított, megmosott, apró kockára vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, 5-6 percig együtt párolom. Megszórom liszttel, hozzáadom a zöldborsót, feleresztem a csontlével, sózom, borsozom, és 8-10 perc alatt készre főzöm. A főzés befejezése előtt 1-2 perccel megszórom az apróra vágott petrezselyemzölddel és az oregánólevéllel. Opcionális: kínálható hozzá tejföl, főzhető bele csipetke.

2012. május 24., csütörtök

Bodzalimonádé mentával


Még mindenhol virágzik a bodza, érdemes „kísérletezni” vele. A bodzaszörp már a kamrapolcán, a limonádéból sosem elég, gondoltam most egy kicsit „megbolondítom” friss mentalevéllel. Az ötlet bevált, az eredmény egy nagyon pikáns, harmonikus limonádé. A mentalimonádé citromfűvel szintén tökéletes nyári üdítőital.


Hozzávalók: 3 l víz, 5-6 nagy bodzavirág, 1 kis csokor mentalevél, 4-5 ek cukor, 1 kk citromsav, 1 citrom

Elkészítés:
Egy üveget megtöltöttem vízzel, ha csapvizet használunk, a vizet fel kell forralni és lehűteni. Én most szűrt vízből készítettem a limonádét. Ha tiszta levegőjű helyen szedtük a virágokat, megmosni sem kell, mert kimossuk belőle az értékes virágport. Beletettem a cukrot, a citromsavat és összekevertem. Miután a cukor elolvadt, rátettem a vékony karikára szeletelt citromot, a bodzavirágot és a mentalevelet. Két-három nap múlva már fogyasztható.

2012. május 22., kedd

Spenótos spagetti

 

A spagetti, spaghetti, de általában a tészták, a pasta-k, nemcsak Olaszországban népszerűek, hanem mondhatjuk, az egész világon. És ez nemcsak annak köszönhető, hogy nagyon gyorsan elkészíthetők, hanem azért is, mert nagyon finomak, változatosak. Az alap mindig egy jó minőségű tészta, és ami rákerül, fantázia és alkalom kérdése. A legegyszerűbb fokhagymás spagettitől, vagy a paradicsomos, fűszeres spaghetti alla puttanesca-tól kezdve, a sütőben készült, al forno tésztákig, mint a lumaconi, vagy a lasagne, széles a skála.
Persze, csak akkor, ha kész tésztát vásárolunk és nem magunk állunk neki a tésztakészítésnek, ami nem könnyű feladat, egyszer próbálkoztam vele, fettuccine-t készítettem házilag. Nagyon finom a gorgonzola mártással készült tészta vagy gnocchi, érdemes ezt is kipróbálni. Látványosak a színes tészták, melyeket természetes anyagokkal színeznek. Ilyenek a spenót, mely zöldre, a tintahal festéke feketére, a paradicsom pirosra festi a tésztát. A jó pasta elmaradhatatlan része a frissen reszelt parmezán és a friss zöldfűszerek. Elkészítése senkinek nem okozhat gondot, igazán a főzési időnek van nagyobb jelentősége, mert csak a „fogkeményre” főzött, „al dente” tészta az igazi. Mostani tésztánk – egy színes spagetti, rajta spenót és parmezán. A mennyiségek tetszőlegesek, lényegében a család vagy a társaság nagyságától és egyéni ízléstől függenek.

Hozzávalók: 500 g színes spagetti, 250 g spenót, 1 shalotta vagy sonkahagyma, 1-2 cikk fokhagyma, 50 g pecorino, olívaolaj, só, bors
 

Elkészítés:
A tésztát enyhén sós vízben megfőztem és leszűrtem. Közben blansíroztam, vagyis, először forró vízbe tettem 1-2 percre, majd hirtelen jéghideg vízzel lehűtöttem a spenótot, amely ezáltal megtartotta szép zöld színét. Ezután olívaolajon megfuttattam az apróra vágott hagymát és fokhagymát, hozzákevertem a blansírozott spenótot, fűszereztem frissen őrölt borssal és sóval. A leszűrt tésztát ezzel a spenótos mártással összekevertem, pecorino sajtot reszeltem rá, és azonnal tálaltam. 

2012. május 15., kedd

Bodzavirágzselé


Az ehető virágok sorából semmiképpen nem hagyható ki a bodza (Sambucus, elder, Holunder), melynek virágjából csodás szörp és limonádé készíthető, terméséből lekvár, dzsem. Ez utóbbi kettő egyelőre nálam még várat magára, de szörpöt minden szezonban és limonádét folyamatosan készítek, amíg virágzik a bodza. Az idén, az először készített pitypangzselé és a tavalyi ribizlidkocsonya sikerén felbuzdulva elhatároztam, hogy bodzazselét is készítek.
Nem volt kárba veszett munka, csodás lett!


A bodzaszörpnél és a pitypangzselénél alkalmazott módszereket kombinálva a következő módon készült.

Hozzávalók: 10-20 bodzavirág (mérettől függően), 0,6 l víz, 400 g cukor, 1 db citrom, 50 g gyümölcspektin

Elkészítés: 
Egy üveget megtöltöm a vízzel, feloldom benne a citromsavat, beleteszem a vékony szeletekre vágott citromot, felét héjával, másik felét hámozva és a bodzavirágot, majd 2-3 napig érlelem. Ezután az üvegből eltávolítom a citromkarikákat és a bodzavirágokat, a bodzalevet leszűröm egy fazékba, feloldom benne a cukrot és a pektint, jól elkeverem és folyamatos kavarás mellett 1-2 percig forralom. A képződött habot eltávolítom róla, aztán üvegekbe töltöm és 24 órára száraz dunsztba rakom.
A virággyűjtéssel kapcsolatos infók a bodzalimonádénál találhatók. A cukor természetesen nem feltétlenül répacukrot jelent, kiváltható nád-vagy nyírfacukorral, xilittel, steviával, ízlés szerint.

2012. május 13., vasárnap

Habos epres


Így az eperszezon kezdetén, mindenről az eper jut eszembe, természetesen epres süteményt készítettem. Az ötletet a francia tarte-tatin adta, vagyis gyümölcs alul, tészta felül, de ez most egy „más tészta”. Sütöttem már szilvával, meggyel és barackkal is, mindegyikkel nagyon finom. Vanília fagylalttal különösen, de csak forrón, a sütőből kivéve azonnal tálalva.


Hozzávalók: 40 dkg eper, 4 dkg porcukor, 4 dkg dkg kristálycukor, 4 dkg liszt, vaníliás cukor, 4 tojás, 1 dl tejszín, vaj

Elkészítés: 
A tésztához a 4 tojásfehérjét a kristálycukor felével kemény habbá vertem, a sárgáját kikevertem a maradék cukorral. Hozzáadtam a vaníliás cukrot, a lisztet, a tejszínt, és az egészet simára kevertem. Ezután óvatosan beleforgattam a tojáshabot. Egy 25-28 cm átmérőjű sütőformát kivajaztam, behintettem az alját és az oldalát porcukorral, ráraktam a felszeletelt epret, és az egészet beborítottam a habos krémmel. Előmelegített sütőben 3 percig nagy hőfokon sütöttem, hogy a tál alján lévő cukor karamellizálódjon, utána 180 °C még 20 percig sütöttem. A sütőből kivéve a tetejét porcukorral megszórva, egy gombóc vanília fagylalttal, mentalevéllel és eperrel azonnal tálaltam. Sütés közben a sütő ajtaját nem szabad nyitogatni. Legközelebb kipróbálom úgy, hogy a közepes nagyságú eperszemeket egészben teszem bele.
 

2012. május 8., kedd

Pikáns spenótkrémleves

 

Végre igazi tavasz van, és ezt nemcsak a hőmérő higanyszála jelzi, hanem a piacok zöldség-gyümölcs kínálata is! Válogathatunk a szebbnél szebb színes zöldségekből, gyümölcsökből. A medvehagyma után megjelent a sóska, a spárga, a spenót. Készíthetünk belőlük levest, pestót, mártást, süthetjük, főzhetjük, keverhetjük salátákhoz, a sor sokáig folytatható. Mivel szeretek érdekes, új ízkombinációkat kipróbálni, sok zöldfűszert használni, ezt a spenótkrémlevest kaffir lime levéllel „varázsoltam” kicsit mássá a megszokottól.
Mivel a gyerekek nemigen szeretik a spenótot, de a színes, szép leveseket igen, a lime-levél, és tálalásnál alkalmazott lilaburgonya-chips ezt a levest számukra is elfogadhatóvá teheti.
 

Hozzávalók: 300 g spenót, 200 g burgonya, 1 shalotta vagy sonkahagyma, 1 gerezd fokhagyma, 20 g vaj, 1 ek olívaolaj, 100 ml tejszín, só, bors, 1 kaffir lime levél
 

Elkészítés:
A megtisztított, felkockázott burgonyát másfél liter forrásban lévő sós vízben feltettem főni, melybe beletettem a lime-levelet. Közben az apróra vágott hagymát és fokhagymát vaj és olaj keverékén megpároltam. Ezután hozzáadtam a megmosott spenótot, az egészet megfőtt burgonyához kevertem, mellyel összeforraltam, hozzákevertem a tejszínt, és összeturmixoltam. Ízesítettem sóval, frissen őrölt zöld borssal, és chipsszel tálaltam.

2012. május 3., csütörtök

Chips lilaburgonyából


A chips a gyerekek nagy kedvence, de mi is szívesen fogyasztjuk ezt a nem éppen diétás rágcsálnivalót, főleg partik alkalmával. Kereskedelmi forgalomban nagyon sokféle kapható, csak szerintem ehetetlenül sósak. Na jó, nem ehetetlenül, de nagyon, legalábbis számomra. Ha magunk készítjük, ez a „probléma” kiküszöbölhető, a lilaburgonyából sütött chips pedig igazán „feldobja” a bulit, szép, színes, dekoratív.
Elkészítése senkinek nem okozhat gondot, csak egy jó szeletelő vagy gyalu kell hozzá. A lényeg: a nagyon vékonyra szeletelt burgonya, mivel csak így távozik belőle gyorsan a víz, így lesz igazán ropogós. A burgonyát megmostam, meghámoztam, felszeleteltem, és bő, forró olajban a szeleteket kis adagokban ropogósra sütöttem. A kész chipseket papírtörlőre kiszedtem, hogy felesleges olaj ne maradjon rajta. Tálaláskor nagy szemű Himalája sót szórtam rá, ami csodásan olvad a szájban, de só nélkül is kitűnő. 

2012. május 1., kedd

Szoljanka

 
A borscs, борщ mellett a szoljanka, солянка a másik legismertebb orosz leves. Éttermekben mindenütt szerepel az étlapon, persze hatalmas az ország és ugyanazt az ételt a különböző régiókban a helyi ízlés és hagyományok szerint többféle húsból készítik (sertés, marha, birka, borjú, újabban már szárnyas is), ami közös bennük az a füstölt tarja, a virsli és a csont, amely a jó alapléhez szükséges.
Én sertés- és marhahúsból készítem fele-fele arányban, füstölt tarjával, húsos csonttal, virsli nélkül. Aki szereti a virslit a levesben és megbízható jó minőségűt be is tud szerezni, az nyugodtan beleteheti, nem rontja el , sőt ez az autentikus összetétel. Szerintem különlegessé a kapri-és olívabogyó teszi, nem érdemes egyiket sem kihagyni belőle. Olívabogyóból feketét és zöldet is teszek bele.

Hozzávalók: 300-300 g marha- és sertéshús, 200 g füstölt tarja, 500 g csont, 2 vöröshagyma, 3-4 sós-vizes uborka, ennek híján ecetes csemegeuborka, 2 ek, paradicsomsűrítmény, zsiradék, kapribogyó, olívabogyó, citrom – ízlés szerint


Fűszerezés: só, egész bors, babérlevél, kapor, 1 szem szegfűbors, mely nem tévesztendő össze a szegfűszeggel.

Elkészítés:

A húsokat és a csontot két liter vízben megfőztem, melybe sót, borsot és a szegfűborsot tettem. A kész húslét leszűrtem. Ezzel párhuzamosan kuktában külön megfőztem a füstölt tarját. A hagymát félkarikára vágtam és kevés zsiradékon (ez lehet olaj, kacsa- vagy libazsír) üvegesre pároltam, hozzáadtam a sűrített paradicsomot, együtt még pár percig forraltam, majd beletettem a leszűrt húslébe. Hozzáadtam a leveshez a kis kockára vágott uborkát, pár perces forralás után a babérlevelet, a megfőzött és kis kockára vágott húsokat, a kapribogyót, az olívabogyót és még 5-6 percig főztem. Friss kaporral és citromkarikával tálaltam. Külön adható hozzá még olívabogyó, citromkarika és tejföl is.