Konyhatúra - Relax - Relaxtúra - Relaxotour

Most már inkább itt vagyok:


http://relaxotour.blogspot.hu/

Sütőtökszuflé

Nincs szerencsém idén a sütőtökkel, az eddigi öt vásárlásból egyszer mondhattam el, hogy maradéktalanul meg voltam elégedve. Pedig mindig a nagydobosi fajtát választom, és választottam most is. Nálam a legfőbb kritérium, hogy a tök állaga a sütés végére édes, krémes legyen. Ennek a kritériumnak szerintem csak ez a fajta felel meg, ha egyáltalán. 
A sonka vagy kanadai sütőtök nem ilyen, önálló desszertként nem állja meg a helyét - lágy, szálas, nem édes-, de süteményekhez használható.
Szóval hiába nagydobosi, nyersen csodásan nézett ki, megsütve „rettenetes” volt: nem édes, vizes, szinte folyt. Ha valaki tudja mi ennek az oka szívesen meghallgatnám.
Kidobni sajnáltam és mint már korábban is, amikor a megsült tök minősége nem találtatott megfelelőnek az önálló fogyasztásra, krémleves készült belőle. Természetesen krémleves készülhet tökéletes minőségű, finom sült tökből is, vagyis inkább abból.
Most is valami „hasznosításon” gondolkodtam, és ez a szuflé lett belőle.

Hozzávalók: 1 kg sült tök, 3 ek méz, 1 kanál liszt, 3 tojás, fahéj, vaníliakivonat, reszelt keserű csokoládé, vagy 1 ek rum, ízlés szerint, vaj a formák kenéséhez

Elkészítés: 
A tököt szeleteljük fel és a szokásos módon süssük meg. Pürésítsük a húsát botmixerrel, keverjük hozzá a mézet, a lisztet, a tojások sárgáját, a fűszereket, ízesítőket és végül a tojások felvert habját.
Kenjük ki a szufléformákat vajjal és töltsük meg 3/4-ig a masszával. Rakjuk a formákat egy tepsibe, és a formák magasságának 3/4 részéig öntsünk bele vizet.
Süssük a szuflét 180°C fokon légkeveréses sütőben 20-25 percig. A sütő ajtaját sütés közben ne nyitogassuk. 
Porcukorral megszórva vagy olvasztott csokoládéval, meglocsolva azonnal tálaljuk.

Egyéb szuflésütési technikák a Vaníliaszuflé bejegyzésben olvashatók. Szuflé készülhet édesburgonyából, almából....

Női szeszély

Ki ne ismerné nagyanyáink kedvelt süteményét, a női szeszélyt, vagy legalábbis ne hallott volna róla. Így vagyok ezzel én is, nem is tudom mikor ettem utoljára, anyukám sütötte, anno. Én még eddig nem próbálkoztam vele, az igazat bevallva, eszembe se jutott, nem igazán gyakran készül sütemény a konyhámban, ahogy a mottómból is kiderül: "sütemény alkalmakkor".
Most viszont kaptam pár kocka kóstolót, nagyon finom volt, receptet is kértem hozzá. Ez lett belőle.
  

Hozzávalók:
- a tésztához: 200 g sütemény liszt, 25 g porcukor, 1 mk kristálycukor, 100 ml tej, 100 g vaj, 3 tojássárgája, 20 g élesztő 
- a habhoz: 150 g porcukor, 3 tojásfehérje, 1 citrom lereszelt héja, és pár csepp citromlé
- töltelék, díszítés: baracklekvár, durvára vágott pirított dió, ízlés szerint
 
Elkészítés:
Az élesztőt futtassuk fel kevés langyos tejben. 
Ezalatt a porcukrot keverjük habosra a langyos vajjal, egyenként adjuk hozzá a tojások sárgáját és reszeljük bele a citromhéjat. Keverjük hozzá a lisztet, a felfuttatott élesztőt és kézi mixerrel jól dolgozzuk össze.
A masszát rakjuk át a sütőtepsibe és konyharuhával letakarva kelesszük 30 percet.
Melegítsük elő a sütőt 180 C fokra és süssük a tésztát 15 percig.
Amíg a tészta sül, a tojásfehérjét verjük kemény habbá, fokozatosan adagolva hozzá a porcukrot és a citromlevet. 
A sütőből kivett tésztát kenjük meg a baracklekvárral, rakjuk rá a tojáshabot, a darabolt diót és a 100 C fokra lehűtött sütőben, süssük még 20 percet.